A „Globális Humán Erőforrás Trendek 2019” jelentésből kiderül az is, hogy milyen hatással van az üzleti teljesítményre a társadalmi vállalatok (social enterprise) megjelenése a munkaerőpiacon, és milyen változásokat eredményez a technológia szervezeti működésbe történő integrálódása.

A rendkívül gyors technológiai, gazdasági és társadalmi változások arra késztetik a vállalatokat, hogy egyre inkább a munkavállalókat helyezzék üzleti stratégiájuk középpontjába.

A Deloitte üzleti és HR vezetők körében végzett „Globális Humán Erőforrás Trendek 2019” kutatása szerint a társadalomtudatos működés minden korábbinál fontosabbá vált a cégek számára, és egyértelműen kimutatható kapcsolata van az üzleti sikerességgel. A társadalmi szempontokat kiemelten kezelő vállalatok 73 százalékánál nagyobb növekedést várnak 2019-ben, mint 2018-ban, míg az ezzel a tényezővel kevésbé foglalkozó társaságok esetében ennek aránya 55 százalék.

A technológia alkalmazása versenyelőnyt biztosíthat a vállalatok számára, azonban nem megfelelő szervezeti kezelése azzal a kockázattal jár, hogy a munkavállalók elbizonytalanodnak jövőbeli szerepüket illetően.

- mutatott rá Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadási üzletágának vezetője.

 

 

A felmérés során megkérdezett vezetők 86 százaléka jelezte, hogy fontosnak tartja új tanulási módszerek bevezetését. Ez különösen annak fényében jelentős, hogy a jövőben a munkavállalók akár 50-60 éves karrierrel is számolhatnak, amihez természetesen elengedhetetlen, hogy folyamatosan képezzék magukat.

A folyamatos tanulás szükségességét erősíti az automatizálási technológiák térhódítása is. A kutatás válaszadóinak 64 százaléka szerint az automatizálás hatása jelentős lesz az elkövetkező években, azonban a jövőben is kulcsfontosságúak maradnak bizonyos humán készségek a technológiai fejlődésben rejlő lehetőségek kiaknázásához. Az automatizálásból adódóan a munkavállalók egyre nagyobb része dolgozik majd technológiai támogatással (robotok, BI), emiatt a hagyományos szerepek átalakulnak, és új kompetenciákat igénylő, adat- és információ-vezérelt alapon működő munkakörök jönnek létre.

Az elmúlt években előtérbe kerültek olyan trendek, mint a termelékenység fokozása, a munkavállalók jólléte, vagy a túlmunka és kiégés kérdése. Bár a munkavállalói élmény javítására már számos cégnél kiemelt figyelmet fordítanak, még bőven van fejlődési lehetőség.

A Deloitte felmérése szerint a válaszadóknak csak 49 százaléka látja úgy, hogy szervezetük munkatársai elégedettek a munkakörükkel, és mindössze 42 százalék gondolja, hogy elégedettek napi munkafeladataikkal.

A Deloitte szakértői szerint a továbblépés érdekében a munkavállalói élmény koncepcióját meghaladva a jövőben arra kell törekedni, hogy minél teljesebb „humán élményt” nyújtsanak a munkahelyek, hangsúlyt fektetve a személyközi kapcsolatokra, a folyamatos tanulásra és a motiváló munkafeladatokra. A változás egyik fontos eleme lehet a klasszikus szervezeti struktúra megújítása is, hierarchikus felépítés helyett a csapat alapú működési modell irányába történő elmozdulás.

A lassan egy évtizede tartó gazdasági fellendülés alapvető változásokat hozott a globális munkaerőpiacon, ma már óriási a verseny megfelelően képzett szakemberekért. Éppen ezért a vállalatvezetők és HR vezetők számára az egyik legnagyobb kihívást a cégen belüli mobilitás felpörgetése jelenti.

A felmérés során megkérdezettek háromnegyede látja úgy, hogy fontosak a karrierépítést támogató új eszközök és modellek, illetve a vállalaton belüli mobilitás erősítése.

Ennek eredményeképpen a korábbi, tradicionális javadalmazási elemek, ösztönző módszerek is idejétmúlttá válnak, szükségessé téve a megújításukat – a helyzet komolyságát jól mutatja, hogy a válaszadók mindössze 11 százaléka gondolja az általuk alkalmazott ösztönző rendszert a munkavállalói elvárásokkal összhangban lévőnek.

 

 

Magyarországon is hasonló kihívásokkal küzdenek a cégek és a HR szakemberek az emberi erőforrás menedzselése kapcsán, de a felmérés hangsúlybeli eltéréseket mutat. A munkavállalók fejlesztése kiemelt fontossággal bír a magyar munkaerőpiacon is, ámbár a cégek felkészültsége e tekintetben elmarad a globális és közép-európai átlagtól. A fokozott automatizálás miatt a munkavállalók képzését tekintve globális szinten a vezetők 66%-ban meglévő munkavállalóikat igyekeznek átképezni, míg magyarországi viszonylatban a jelentős többség (79%) elsődlegesen megfelelő készségekkel rendelkező új munkavállalókat próbál felvenni. Az eredmények alapján úgy látszik, a magyar vállalatok jobban bíznak a vállalatukba behozott tudásban, mint az átképzés sikerességében.

Világszinten és itthon is a digitális technológiák lesznek a legnagyobb hatással a HR területre a következő három évben a válaszadók szerint, azonban míg globálisan a változások gyors ütemét, addig nálunk a kapcsolódó költségeket tartják második leghangsúlyosabb tényezőnek a megkérdezettek

– emelte ki Csépai Martin a felmérés eredményeiből.

magyarmezogazdasag.hu