Állásfoglalás

A munkavédelmi képviselők munkajogi védettségének szabályait a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 76.§ - tartalmazza, mely szerint:
Mvt.76. § (1) A munkavédelmi képviselőt (bizottságot) jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti.
Az (1) bek. tehát teljesen egyértelműen fogalmaz: a képviselőt (bizottságot ) hátrány nem érheti! Egyik képviselőt sem!!! Megjegyzzük, hogy ez Uniós előírás (lásd az Állásfoglalás  végén lévő idézetet).
Az Mvt. 76.§ (3) bekezdése kizárólag az egyetértés intézményét teszi egyértelművé. Ebből adódik, hogy – ellentétben a szakszervezeti tisztségviselőkkel - a képviselőknél nincs „létszámkorlát” a védettséget illetően. Nem is lehet, hiszen nincs különbség egyik képviselő között sem a végzett munka felelősségét illetően, így értelmetlen lenne „kiválasztani” azokat aki, vagy akik védettségben részesülnének. Nem véletlen, hogy az új MT is kizárólag a szakszervezeti tisztségviselőkről beszél a munkajogi védettséget illetően és nem említi a munkavédelmi képviselőket. (Mt. 273.§)
Az Mvt. 76.§ (3)  szerint „A munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselőt megválasztó munkavállalókat kell érteni.”
 Tehát ez a bekezdés kizárólag az egyetértési joggyakorlás rendező elvét tartalmazza!
Ennek alapján tehát a munkavédelmi képviselők esetében nincs semmilyen megkülönböztetés a képviselők munkajogi védettségét illetően, hiszen az ellentétes lenne a Munkavédelmi törvény 76% (1) bekezdésében foglaltakkal.
„A TANÁCS 1989. június 12-i 89/391/EGK IRÁNYELVE
a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről
11. cikk
Konzultáció a munkavállalókkal és a munkavállalók részvétele
(4) A (2) bekezdésben említett munkavállalókat és a (2) és (3) bekezdésben említett képviselőket nem érheti hátrány a (2) és (3) bekezdésben említett tevékenységük miatt.
(5) A munkáltatóknak a munkavállalók biztonsága és egészsége védelmének különleges feladatát ellátó képviselőket fizetésük fenntartásával megfelelő ideig fel kell menteniük a munkavégzés alól, és rendelkezésükre kell bocsátaniuk a szükséges eszközöket ahhoz, hogy e képviselők gyakorolhassák az ebből az irányelvből fakadó jogaikat és feladataikat.
(6) A munkavállalók, illetve képviselőik a nemzeti jogszabályok, illetve gyakorlat szerint a munkahelyi biztonság- és egészségvédelemért felelős hatóságokhoz folyamodhatnak, ha úgy vélik, hogy a munkáltató által megtett intézkedések és alkalmazott eszközök nem megfelelőek a munkahelyi biztonság és egészségvédelem biztosításához.
A munkavállalók képviselőinek lehetőséget kell adni arra, hogy az illetékes hatóságok által végzett munkahelyi ellenőrzés során közöljék észrevételeiket.”

Végezetül szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy jelenleg nincs olyan hatályban lévő törvényi (jogszabályi) előírás, mely szerint a munkavédelmi képviselő választást együtt kötelező megtartani az ÜT választásokkal. Természetesen lehet, de nem kötelező.

MSZOSZ Munkavédelmi Bizottsága