Miért kerül többe a debreceni üzembővítés az eredetileg tervezettnél?

A beruházás eredeti költségvetése 12 milliárd forint volt, ezzel a kerettel nyertük el még 2017-ben egyedi kormánydöntéssel a 4,8 milliárd forintos állami támogatást. Azóta viszont egyrészt az építőipari drágulás, másrészt a műszaki tartalom bővülése miatt nőttek a költségek, amelyek végül csaknem 15 milliárd forintot emésztenek fel. A vissza nem térítendő támogatás mértéke nem változott, a tulajdonosi tőkeemelés és az öt bank konzorciuma által biztosított hitel révén azonban rendelkezésre áll a forrás. Így viszont az arányok némileg módosultak, hiszen amikor belevágtunk a fejlesztésbe, még 40 százalék volt a támogatás, 25 százalék az önerő, a többi pedig a banki finanszírozás. Összesen 181 munkahely jön létre, ebből mintegy száz Debrecenben, a többi a székesfehérvári üzemben. Az új hajdúsági munkatársak fele már munkába is állt.

Hogyan oszlik meg a beruházás összege a sajt- és a porítóüzem között?

A sajtüzemre a költségek mintegy 35-40 százaléka esik. A 2015-ben a Frieslandtól megvásárolt üzem átalakításával egy meglévő épületben kapott helyet az új sajtgyártó és csomagoló gépsor. Azért kell a fennmaradó 60-65 százalékot a porítóra fordítani, mert egyrészt egy új, öt emelet magasságú épület kialakításával jár a létrehozása, másrészt a berendezések is drágábbak.

Rózsás Mónika, az Alföldi Tej ügyvezető igazgatója
Fotó: MW

Hol tart az egyes gyártástípusok előkészítése?

A sajtüzemben tavaly december óta már több próbagyártást is végeztünk, ha ez május végén sikeresen zárul, akkor júniusban elkezdődhet a trappista és a gouda kereskedelmi forgalomra történő gyártása. A porítónak a szerződés szerint júliusig kell felépülnie, pillanatnyilag mintegy hetven szakember dolgozik az elektromos és mechanikai szereléseken, a gépek üzembe helyezésén. A terv szerint még abban a hónapban megkezdődik a próbagyártás, és ősszel befejeződik. Már az idén elrajtol a poralapú termékek termelése, de az értékesítést csak a jövő év elejére tervezzük. A fejlesztés eredményeként napi 750 ezer liter tej befogadására és 450 ezer liter tej feldolgozására lesz alkalmas a debreceni üzem.

Elsősorban a magyarországi piacban vagy inkább exportban gondolkodnak?

Az összes porterméket exportra szánjuk, a sajtot viszont elsősorban belföldre, külpiacokban csak 2020 végétől, 2021 elejétől gondolkodunk. Jelzésértékű, hogy évente mintegy 60 ezer tonna – zömében német- és lengyelországi – trappistasajt érkezik az országba, ebből teljes kapacitással működve mintegy hétezer tonnát válthatunk ki. Mindkét termékkategória számára releváns exportpiacnak számítanak a környező országok ugyanúgy, mint a Távol-Kelet, ugyanis már Kínából és Japánból is vannak érdeklődők.

A 2017-ben elért 53,24 milliárd forintos árbevétel és a 218 milliós adózás előtti eredmény után milyen évük volt tavaly?

A forgalmunk csupán 1,5-2 százalékkal nőtt, meghaladta az 54 milliárd forintot, ennek megfelelően látványosan a profit sem ugrott meg. Tudatosan lassítottunk, hiszen ezt megelőzően öt év alatt dupláztunk. 2012 óta évente átlagosan 20-25 százalékkal nőttünk, a magasabb bázison már nem lehetett egy ekkora újabb ugrás a cél. A belföldi árbevétel alapján mi vagyunk a legnagyobbak, de a hazai piacon érdemben tovább már nem akarunk nőni. Portfóliótisztításra készülünk, a klasszikus tejfeldolgozástól elmozdulva egyre inkább magasabb feldolgozottságú tejtermékeket kívánunk gyártani.

Az új üzemek indítása mekkora lökést adhat az üzletnek?

Tízmilliárd forintos árbevétel-növelő hatást várunk 2021-től, amikor már mindkét üzem maximális fordulatszámon pörög. Ebből az idén egyelőre 1,6, jövőre már 6-7 milliárd forintos pluszforgalmat prognosztizálunk.

A teljes interjú a Világgazdaság hétfői számában olvasható

vg.hu