A Természet-helyreállítási rendelet kapcsán újabb fejlemények láttak napvilágot
2023. november 17. 16:41
Az Európai Parlament és a Tanács tárgyalói ideiglenes politikai megállapodásra jutottak az uniós természet-helyreállítási rendeletről november 9-én este, amelynek célja a szárazföld legalább 20%-ának és a tengeri területek 20%-ának helyreállítása 2030-ig, továbbá 2050-ig minden rehabilitációra szoruló ökoszisztéma helyreállítása.
A célokban kijelölt számok azt jelentik, hogy a tagállamoknak helyre kell állítaniuk az új szabályozás hatálya által lehatárolt, leromlott, rossz állapotú élőhelytípusok legalább 30%-át jó állapotú szintre, 2030-ra, a leromlott területek 60%-át 2040-re, továbbá a helyreállítandó területek 90%-át 2050-re. A tagállamoknak hazai szinten nemzeti helyreállítási terveket kell kialakítaniuk és elfogadniuk, amiben részletezni szükséges, hogyan szándékozzák elérni a kitűzött célokat 2030-ig. Különös tekintettel kell lenni azokra a területekre, amik Natura 2000 területeken helyezkednek el. A társjogalkotók továbbá egyetértettek abban, hogy miután egy területet a helyreállítási törvény által visszaállítottak jó állapotba, a tagországoknak törekedniük kell arra, hogy ezen területek állapota nem romoljon jelentősen.
A mezőgazdaságban használt földterületek helyreállítása során a tagállamoknak intézkedéseket kell bevezetniük, melyek betartásával kapcsolatban háromból két indikátor mutatóban
- a gyepi pillangóindex,
- a nagy változatosságot mutató tájképi jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági területek aránya
- a szántóföldek ásványi talajában lévő szerves szénkészlet
jelentős pozitív változást kell elérni.
Az elfogadott szöveg értelmében a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az erdei ökoszisztémák biológiai sokféleségének fokozására, valamint bizonyos mutatók – mint például a lábon álló és fekvő holtfa, valamint a közös erdei madárindex – nemzeti szintű növekvő tendenciáinak elérésére, figyelembe véve az erdőtüzek kockázatát. A társjogalkotók egy olyan rendelkezést is beillesztettek, amely felszólítja a tagállamokat, hogy 2030-ig uniós szinten járuljanak hozzá legalább hárommilliárd további fa ültetéséhez.
A városi ökoszisztémák tekintetében egyetértés született abban, hogy a tagállamoknak növelni kell a városi zöldterületeket, mindaddig, amíg el nem érik a kielégítő szintet. Abban is megállapodtak, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a rendelet hatálybalépése és 2030 vége között a városi zöldterület és a városi lombkorona-fedettség ne csökkenjen nettó mértékben, kivéve, ha a városi ökoszisztémákban a zöldterület aránya már eléri, vagy meghaladja a 45%-ot.
A természet-helyreállítási rendelet által érintett területek:
- Közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek
- Városi (települési) ökoszisztémák
- Folyók és árterek
- Beporzó rovarok
- Mezőgazdasági ökoszisztémák
- Erdei ökoszisztémák
Az ideiglenes megállapodást most jóváhagyás céljából benyújtják a tagállamok Tanács (Coreper) keretében ülésező képviselőinek és a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának. Jóváhagyás esetén – jogász-nyelvészi ellenőrzést követően – mindkét intézménynek hivatalosan is el kell fogadnia a szöveget, hogy az kihirdetésre kerülhessen az EU Hivatalos Lapjában és hatályba léphessen.
forrás: agrotrend.hu / NAK
Kapcsolódó cikkek
Sertést hizlalnál a háztájiban? Így tedd!
2024. április 30. 14:38
Egyre több falusi portán lehet újra találkozni hízókkal – de mi kell ahhoz, hogy télen jó, kövér disznókat vághasson a gazda?
Mi lesz az ukrán importtilalom sorsa? Megszólalt az uniós mezőgazdasági biztos
2023. június 02. 14:34
Szerinte meg kellene hosszabbítani az ukrán termények importjának korlátozásáról szóló rendelkezést.
Janusz Wojciechowski, az EU mezőgazdasági biztosa szerint legalább októberig meg kell hosszabbítani az Ukrajnából érkező négy mezőgazdasági termék importjának korlátozását az öt közép-európai országba (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia), írja az Euractiv.com.
