A Természet-helyreállítási rendelet kapcsán újabb fejlemények láttak napvilágot

2023. november 17. 16:41
Az Európai Parlament és a Tanács tárgyalói ideiglenes politikai megállapodásra jutottak az uniós természet-helyreállítási rendeletről november 9-én este, amelynek célja a szárazföld legalább 20%-ának és a tengeri területek 20%-ának helyreállítása 2030-ig, továbbá 2050-ig minden rehabilitációra szoruló ökoszisztéma helyreállítása.
A Természet-helyreállítási rendelet kapcsán újabb fejlemények láttak napvilágot
A célokban kijelölt számok azt jelentik, hogy a tagállamoknak helyre kell állítaniuk az új szabályozás hatálya által lehatárolt, leromlott, rossz állapotú élőhelytípusok legalább 30%-át jó állapotú szintre, 2030-ra, a leromlott területek 60%-át 2040-re, továbbá a helyreállítandó területek 90%-át 2050-re. A tagállamoknak hazai szinten nemzeti helyreállítási terveket kell kialakítaniuk és elfogadniuk, amiben részletezni szükséges, hogyan szándékozzák elérni a kitűzött célokat 2030-ig. Különös tekintettel kell lenni azokra a területekre, amik Natura 2000 területeken helyezkednek el. A társjogalkotók továbbá egyetértettek abban, hogy miután egy területet a helyreállítási törvény által visszaállítottak jó állapotba, a tagországoknak törekedniük kell arra, hogy ezen területek állapota nem romoljon jelentősen.
A mezőgazdaságban használt földterületek helyreállítása során a tagállamoknak intézkedéseket kell bevezetniük, melyek betartásával kapcsolatban háromból két indikátor mutatóban 
  1. a gyepi pillangóindex,
  2. a nagy változatosságot mutató tájképi jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági területek aránya 
  3. a szántóföldek ásványi talajában lévő szerves szénkészlet
jelentős pozitív változást kell elérni.
Fenntarthatóság – Agrotrend
Az elfogadott szöveg értelmében a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az erdei ökoszisztémák biológiai sokféleségének fokozására, valamint bizonyos mutatók – mint például a lábon álló és fekvő holtfa, valamint a közös erdei madárindex – nemzeti szintű növekvő tendenciáinak elérésére, figyelembe véve az erdőtüzek kockázatát. A társjogalkotók egy olyan rendelkezést is beillesztettek, amely felszólítja a tagállamokat, hogy 2030-ig uniós szinten járuljanak hozzá legalább hárommilliárd további fa ültetéséhez.
 
A városi ökoszisztémák tekintetében egyetértés született abban, hogy a tagállamoknak növelni kell a városi zöldterületeket, mindaddig, amíg el nem érik a kielégítő szintet. Abban is megállapodtak, hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a rendelet hatálybalépése és 2030 vége között a városi zöldterület és a városi lombkorona-fedettség ne csökkenjen nettó mértékben, kivéve, ha a városi ökoszisztémákban a zöldterület aránya már eléri, vagy meghaladja a 45%-ot.
 
A természet-helyreállítási rendelet által érintett területek:
  1. Közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek 
  2. Városi (települési) ökoszisztémák
  3. Folyók és árterek
  4. Beporzó rovarok
  5. Mezőgazdasági ökoszisztémák
  6. Erdei ökoszisztémák
Az ideiglenes megállapodást most jóváhagyás céljából benyújtják a tagállamok Tanács (Coreper) keretében ülésező képviselőinek és a Parlament Környezetvédelmi Bizottságának. Jóváhagyás esetén – jogász-nyelvészi ellenőrzést követően – mindkét intézménynek hivatalosan is el kell fogadnia a szöveget, hogy az kihirdetésre kerülhessen az EU Hivatalos Lapjában és hatályba léphessen.
 
forrás: agrotrend.hu / NAK

Kapcsolódó cikkek

ÚJABB KÉTEZER MÉHÉSZ KAP TÁMOGATÁST A MÉH ÁLLATJÓLÉTI PROGRAMBAN

2023. június 12. 13:58
A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent „Méh állatjóléti támogatás” című pályázat újabb csaknem kétezer méhésznek nyújt segítséget mintegy 2,7 milliárd forint összeggel – közölte Nagy István agrárminiszter.

A kutak ügyéről vitatkoztak a parlamentben, újabb javaslatok kerültek terítékre

2023. május 25. 13:00
Cél a stabil vízhozzáférés és a kúthasználat adminisztratív terheinek csökkentése.
 
A vízgazdálkodásról szóló törvényt módosító javaslat általános vitájában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára ismertette: a javaslat a mezőgazdasági termelők és a háztáji gazdálkodók számára fontos kérdést rendez, amikor megnyugtatóan szabályozza az engedély nélkül létesített háztartási és mezőgazdasági öntözésű célú kutak helyzetét.