Hazánkban a "Táplálkozás, Életmód,Testmozgás Platform" (TÉT Platform) fogja össze azon szereplők működését, akiknek célja, hogy hosszú távon megoldást javasoljon a kiegyensúlyozott és aktív életmód népszerűsítésére.  A TÉT Platform az elhízás és a helytelen életmódból származó egyéb betegségek visszaszorítása érdekében fogja össze a civil szféra, kormányzat, tudomány és az élelmiszer-feldolgozók képviselőit.

Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője szerint:  „A kutatásokkal szerzett tudás rendelkezésre bocsátásával olyan széles körű szakmai és társadalmi összefogást indíthatunk el, melynek eredményeként megalapozott és hatékony egészségnevelő programok létrehozásával szolgálhatjuk a hazai lakosság életmódjának javulását. Közös célunk, hogy a lakosság az ismeretek elsajátítása mellett a napi gyakorlatába is beillessze az életmódját javítani tudó lépéseket.”

A túl sok információ és az alapismeretek hiánya egyszerre van jelen életmódunkban – derült ki a TÉT Platform közelmúltban lezajlott táplálkozási és életmódszokásokat vizsgáló reprezentatív kutatásából. A felnőtt lakosság tájékozott – vagy legalábbis annak tartja magát – az egészséges életmód terén, ugyanakkor valódi áldozatot kevesen hoznak az egészségesebb mindennapokért. A lakosság mintegy kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, de mitől is lenne kedvezőbb ez az érték, ha az emberek közel fele például (48%) nem tudja, hogy mennyi a napi energiaszükséglete, és több mint egyharmaduk (37%) egy évnél régebben mérte meg testsúlyát. A vásárlók 61 százaléka megnézi, hogy mi van a címkén, de főleg csak a termékek összetételét (51%), illetve a lejárati időt (41%). Az élelmiszerek vásárlásakor leginkább az élvezeti érték (frissesség (60%), ízletesség (52%), minőség (49%)) és az ár (45%) a legfontosabb tényezők. A csomagoláson feltüntetett hívószavak közül a „mentes” (74%) címkék nagy vonzerővel bírnak. Előnyt jelentenek még a „rostokban gazdag” (63%), „teljes kiőrlésű”(67%) kategóriák is. Összességében az egészséges élet kerékkötője a többség szerint a pénz, második helyen pedig a hiányzó akaraterő áll. A magyar lakosság táplálkozási és életmód szokásait feltáró teljes körű felmérés alapján a TÉT Platform szakmai és társadalmi összefogásra épülő egészségnevelő programok indítását javasolja.

Dr. Beneda Attila,család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár, a Táplálkozási Ismeretek Konferencia fővédnökeként megnyitójában szót emelt az összefogásra épülő hatékony egészségnevelő programok indítása mellett. Kiemelte, hogy a bemutatott kutatások megállapításai a népegészségügyi program számára is fontos támpontot jelentenek a legveszélyeztetettebb csoport, a fiatalok helyes életmódhoz szükséges alapismereteinek kialakításához.

Az eredmények rávilágítottak arra, hogy bár bőséges mennyiségű információ áll rendelkezésünkre az egészséges életmód kialakításához (mint például a szükséges energia-bevitel, az ideális és az aktuális testtömeg), azokat nem, vagy nem megfelelően használjuk, a legfőbb probléma pedig az alapvető ismeretek hiányából adódik. A hiányos ismeretek miatt az élelmiszerek csomagolásán megtalálható információkat nem tudjuk megfelelően értelmezni, ezért tudatos döntések helyet vásárlásaink legtöbbször ad-hoc módon, az íz és az ár figyelembevételével dőlnek el. Az emberek több mint fele (56%) azért dönt a házi koszt mellett, mert azt egészségesebbnek véli – miközben összetételéről, energiatartalmáról kevés információval rendelkezik. Az egészséges élet kerékkötője legtöbbek szerint a pénz (66%), míg a második helyen a hiányzó akaraterő (39%) áll. Vagyis legtöbben úgy gondolják, hogy az egészséges életmód drága és sok erőfeszítést igényel.

A táplálkozási- és életmódszokások feltérképezése révén rendelkezésre álló tudást az Egyesület több csatornán teszi közzé a szakmai szervezetek, hatóságok, a civil szféra és az élelmiszeripar szereplői számára. Ennek első lépése a most elkészült kutatások megállapításait tanulmányok formájában bemutató „Fehér könyv”, mely a hazai tudományos élet képviselői számára ad összegzést napjaink hazai táplálkozási és életmód kérdéseiről. Az Egyesület a könyv egyes fejezeteihez elismert tudósokat és szakembereket kért fel szerzőként, a szerkesztőbizottság hazánk két legelismertebb táplálkozástudományi szaktekintélyét, prof. dr. Barna Máriát és prof. dr. Biró Györgyöt már tagjai között tudja, és örömmel fogadta el a szakmai felkérést Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár is. A Fehér Könyv várhatóan nyár elején jelenik meg.

Forrás: Élelmiszer Online