A testület első napirendként a nyugdíjasok foglalkoztatásának kérdését tekintette át. Cseresnyés Péter államtitkár tájékoztatta a résztvevőket, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek száma már 60 felett van, melyek megközelítőleg 2000 tagot tömörítenek. A témához kapcsolódóan Rolek Ferenc a MGYOSZ alelnöke kifejtette, hogy a szövetkezetek – mint munkaszervező, munkaerőkölcsönző szerveződések hasznos funkciót tölthetnek be. Egyben megismételte azt a korábbi javaslatot, mely összecseng a LIGA Szakszervezetek álláspontjaival, hogy a munkáltatók számára hasznos lenne, ha az egyéni nyugdíjas foglalkoztatás is hasonló kedvezményekkel történne. Felvetette, hogy a megváltozott munkaerőpiaci helyzetben indokolt lenne a közszférában érvényes visszafoglalkoztatási korlátozás feloldása.

Mészáros Melinda a LIGA elnöke jelezte, hogy mind a gyakorlat, mind a munkáltatói tapasztalatok alátámasztják a LIGA-nak azt a korábbi javaslatát, hogy a szövetkezetek mellett hasonló kedvezményekkel kell támogatni azoknak a nyugdíjasoknak a foglalkoztatását is, akik nem igénylik a szövetkezetek segítségét. Újból felvetette, hogy a december hónap vízválasztó a korhatár előtti ellátásokban részesülök foglalkoztatása szempontjából, ezért nagyon fontos lenne a 18 havi minimálbérnek megfelelő kereseti korlát eltörlése. Cseresnyés Péter viszontválaszban elmondta, hogy az NGM dolgozik az eddigiektől eltérő nyugdíjas foglalkoztatási formák bevezetésén és komoly szándék van a felvetett problémák megoldására.

Második napirendi pontként - a VKF történetében először - a testület aktuális európai uniós kezdeményezéseket tárgyalt meg. A kiküldetési irányelvvel kapcsolatban mindhárom oldal kifejtette, hogy a közös fellépés eredménye, hogy a tervezett 3 év helyet 4 év átmeneti időben sikerült megegyezni az Európai Unió Foglalkoztatási Szociális Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanácsában. Fontos eredmény a közlekedési szektorra nem vonatkozik a megállapodás. Mindez összességében azt jelenti, hogy jelenleg nem veszélyeztetett az Európai Unió országaiban kiküldetésben lévő magyar munkavállalók foglalkoztatása. Egyetértés volt abban is, hogy közösen kell fellépni az ellen a nyugat-európai megközelítés ellen, amely szociális dömpingként állítja be a kelet-európai munkavállalók foglalkoztatását.

Munkavállalói szempontból kiemelt jelentősége lehet a „Szociális jogok európai pillére” nevű kezdeményezésnek, melynek célkitűzéseit a magyar kormány is támogatja. A LIGA elnöke ezt egy fontos eredményként értékelte, melyben nagy szerepe volt annak a megbeszélésnek, amely Luca Visentini, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára és Orbán Viktor miniszterelnök között zajlott le a magyar szakszervezeti konföderációk részvételével. Mészáros Melinda rámutatott arra is, hogy ez egy olyan pozitív tapasztalat, mely kijelöli a jövőbeni irányokat is. A témához kapcsolódóan kifejtette, a gyakorlati megvalósításról további egyeztetéseket kell folytatni és kiemelte, hogy ehhez pótlólagos Európai Uniós forrásokra is szükség lesz.

A napirend keretén belül került sor a tervezett Európai Uniós Munkaügyi Hatóság felállításáról szóló konzultációra. Ennek kapcsán Mészáros Melinda aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy jelenleg a határokon átnyúló ellenőrzés tartalma nagyon homályos. A szankcionálással kapcsolatos elképzelések pedig nemzeti jogkört vonnának el, ezért ezt jól át kell gondolni. Ezzel Cseresnyés Péter is egyetértett, megjegyezve, hogy ez eredeti felvetés szerint a cél a nemzeti hatóságok munkájának segítése.

Harmadik napirendi pontként a különösen nagymértékű fizikai és/vagy pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javítása került a testület elé.

Bevezetőjében Cseresnyés Péter felidézte, hogy az eddigi viták és egyeztetések során négy problémacsokrot sikerült azonosítani. Az un. töredékidők elszámolásának kérdése önálló kérdés, mely nem kapcsolódik a jövőbeni rendszerhez. A kérdés bonyolultságára tekintettel erről még nincs kialakult kormányzati álláspont. Mészáros Melinda javasolta, hogy előrevinné az ügyet, ha az NGM kikérné az igazságügyi tárca állásfoglalását.

A másik három kérdéskör az új rendszer részelemeit képezi. Ilyen a védendő munkavállalók azonosításának foglalkoztatás egészségügyi módszertana és az eljárásrend. Ezekben a kérdésekben egyetértés van a munkavállalói és a munkáltatói oldal, valamint a foglalkoztatás-egészségügyi szakértők között.

A következő csomag a munkaidő és a szabadság, rekreáció kérdéseit foglalja magában. A munkavállalói javaslatok a Munka törvénykönyve módosítását igénylik, ezzel azonban a munkáltatói oldal nem ért egyet. Cseresnyés Péter kifejtette, hogy a kormány egyik oldalra sem kívánja ráerőltetni az álláspontját, egyben hangsúlyozta a két oldal további egyeztetésének fontosságát. Ugyancsak problémát jelent az ellátások tartalmának meghatározása és ezek finanszírozása.

Cseresnyés Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet is lehetőséget nyújt arra, hogy a felvetődő problémák egy részét megoldjuk. Ilyen az expozíciós idők kérdésköre, melyet a munkaegészségügyi jogszabályok keretein belül is lehetne kezelni. Mészáros Melinda, áttekintve az eddigi egyeztetéseket kiemelte, az egyik kritikus pont a finanszírozás, ebben a kérdésben a szakértői egyeztetések során az NGM szakmai álláspontja megegyezett a szakszervezeti javaslattal, miszerint a veszélyeztetett munkavállalók foglalkoztatói viseljék az esetleges költségeket. Idő hiányában a napirendet nem sikerült lezárni, ezért a testület a decemberi ülésén folytatja a vitát.

liganet.hu