A magyar mezőgazdaság ágaza­tait eltérően érinti az agrártermékekre és élelmiszer-ipari árukra vonatkozó orosz embargó. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, Győrffy Balázs a Magyar Hírlapnak elmondta: a baromfiágazatban Magyarország volt a negyedik legnagyobb exportőr az orosz piacon, 18 százalékos aránnyal. A 2014. augusztus 7-én bevezetett orosz embargó a zöldség-gyümölcs, a tej- és a sertéságazatot közvetve sújtja, az uniós országok ugyanis saját áruikat Magyarországon is terítik dömpingáron. Így a magyar gazdák, termelők gyakran önköltségi ár alatt kénytelenek értékesíteni áruikat itthon. Győrffy hozzáfűzte: a lehető legrosszabb pillanatban jött az uniós szankciókra válaszlépésként bevezetett orosz embargó, mert addigra az 1990 előtti történelmi csúcsot érhette volna el a magyar mezőgazdaság kibocsátása. A NAK elnöke szerint azzal nem tudunk segíteni Ukrajnán, hogy közben jelentős károk keletkeznek az európai mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban. Úgy fogalmazott: „Lábon lőttük magunkat.” 

Mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök június végén 2017. december 31-ig meghosszabbította az embargót – válaszul az uniós szankciók fenntartására –, Győrffy szerint ez év végéig kétszáz, a jövő év utolsó napjáig pedig akár háromszázmilliárd forintos kárt is szenvedhet a magyar agrárium, élelmiszeripar.

Az Európai Uniónak, Norvégiának, az Egyesült Államoknak, Kanadának és Ausztráliának eddig csaknem tízmilliárd dollárnyi kárt okozott a zárlat. A NAK elnöke hangsúlyozta: míg Magyarország és az unió pia­cokat veszít Oroszországban, addig a moszkvai kormány több agrárágazatot is fejleszt, felfuttatja a termelést állami támogatásokkal, ez leginkább a sertéságazatban érzékelhető. Győrffy úgy véli: ha 2017 végén feloldja Oroszország az embargót, akkor is kétséges lesz az ottani piacok visszaszerzése, hiszen bár drágábban termelnek, állítanak elő élelmiszereket az oroszok az importhoz képest, az állami támogatások fennmaradhatnak, preferálva a saját termelést.

A NAK elnöke jelezte: az embargó miatti bizonyos uniós plusztámogatások csupán tűzoltásra elegen­dőek, nem oldják meg az embargóból fakadó szerkezeti problémát. Győrffy Balázs két és fél hónapja írt levelet Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, majd a visegrádi országok agrárkamaráinak vezetői­vel egyetemben másfél hónapja is így tett. Szorgalmazták, hogy az EU oldja fel az Oroszországgal szembeni szankciókat, hogy a gazdáknak mérhetetlen károkat okozó orosz embargó is megszűnhessen. Győrffy és kamarai elnöktársai azt is kezdeményezték, hogy a gazdák kártalanítását ne a közös agrárpolitikai forrásokból finanszírozzák, hanem teremtsenek erre új keretet. A NAK elnöke még egyik levelére sem kapott választ. 

Forrás: Magyar Hírlap