Agrárszakképzés-kutatás: tudatos az iskola- és szakmaválasztás

2019. október 01. 09:26
Az  Agrárminisztérium,  a  Nemzeti Agrárgazdasági  Kamara  és  a  NAIK  Agrárgazdasági Kutatóintézet közötti együttműködés keretében elvégzett kutatás eredménye jelent meg „Az agrárszakképzés szerepe a munkaerő-utánpótlásban, 2018” című kiadványban.

A hazai agrárszakképzésben az 1248/2015. (IV. 23.) számú kormányhatározat alapján a Tessedik Sámuel Agrárszakképzési Koncepció célozza az agrár- és élelmiszer-gazdasági ágazat sajátosságait figyelembe vevő szakképzési rendszer kialakítását, kiemelt hangsúlyt fektetve a pályaorientációs eszközrendszer megújítására és az ezzel szorosan összefüggő iskolai lemorzsolódás mértékének csökkentésére.

A koncepció célkitűzéseit figyelembe véve a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet az Agrárminisztériummal, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együttműködésben átfogó kutatást végzett a nappali rendszerű agrárszakképzésben részt vevő tanulókra kiterjedően. A meglévő oktatási statisztikákon, valamint a tanulókra kiterjedő primer kérdőíves felmérésen alapuló kutatás eredményeit összegző kiadvány bemutatja a hazai agrárszakképzés főbb trendjeit, az agrárszakképzésben részt vevő tanulók részletes szociodemográfiai hátterét, pályaválasztási motivációit, iskolai eredményességét, tanulmányi, foglalkozási életpályával kapcsolatos távlati terveit szakmák, illetve szakmacsoportok szerinti bontásban.

A periódikusan megjelenő információs kiadvány eredményei alapján lehatárolhatók az agrárszakképzésben eredményesen alkalmazott pályaorientációs eszközök és hiányterületek, beazonosíthatók az iskolai lemorzsolódás által leginkább veszélyeztetett tanulói csoportok, valamint előre jelezhetők az agrár-munkaerőpiacot a kínálat vonatkozásában meghatározó folyamatok.

A kutatás eredményei szerint az agrárszakképzésben részt vevő 9. évfolyamos tanulók zöme konkrét elképzelésekkel rendelkezik a jövőjét illetően. Az elvégzett összefüggés-vizsgálat szignifikáns kapcsolatot mutatott ki  az  agráriumban  való  elhelyezkedés  és  a  választott  szakmában/szakterületen  történő  továbbtanulás,  valamint a szülők agrárvégzettsége, agrármunkahelye és a család saját gazdaságban végzett mezőgazdasági tevékenysége között. A vizsgált tényezők közül leginkább az befolyásolta a tanulók elkötelezettségét, intézményi integrációját, hogy életének része-e a gazdálkodás valamilyen formája, azaz hogy családja otthon végez-e valamilyen mezőgazdasági tevékenységet. Az előzetes várakozásokkal ellentétben magas azon tanulók aránya, akik tudatos tervezéssel választottak iskolát és a jövőjüket is az adott szakmában képzelik el. Ez a csoport jellemzően célirányosan választott intézményt és elégedettebb az iskolájával, mint társai. A leginkább motivált, a szakmát legtudatosabban választó, magukat legeredményesebbnek tartó diákok gépész és erdészeti képzésekre járnak, ugyanakkor a jövőbeni tervekben megmutatkozó szakmai elhivatottság a kertészeti szakmákat tanulók körében mutatkozik a legkevésbé, körükben a legalacsonyabb a szakmában való elhelyezkedést és továbbtanulást tervezők aránya.

A kiadvány itt érhető el.


(forrás: NAIK AKI)

nak.hu

Kapcsolódó cikkek

Szakszervezetek: alkotmányellenes a gazdasági mentőcsomag több pontja - a pártok segítségét kérik

2020. április 30. 08:05
A Magyar Szakszervezeti Szövetség emiatt az Alkotmánybírósághoz fordulna, de ettől a jogtól megfosztották a szakszervezeteket. Ezért most a parlamenti pártokat kérik, tegyék meg ezt.

Nem kötelez, hanem lehetőséget teremt a túlóratörvény

2018. december 12. 09:20
A megemelt óraszám nem érinti a sofőröket, az orvosokat és az ápolókat, azonban kedvező lehet azok számára, akik eddig is keresték az alkalmat a pluszmunkára