Átalakításra szorul a növényvédő szerek engedélyezési rendszere

2018. május 25. 06:24
Vajon szükség van kétlépcsős növényvédőszer-engedélyezési rendszerre Európában? Vajon a szer forgalmazójának kell-e vizsgálatokkal alátámasztani a készítmény veszélytelenségét, vagy inkább az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatalnak (EFSA) lenne ez a feladata? Ilyen kérdéseket feszegetett a múlt héten a EU Parlament peszticidekkel foglalkozó különbizottsága.

A különbizottság felállításának az apopója a totális gyomirtó hatású glifozát 2022 végéig történő újraengedélyezése volt, de lényegi célja az, hogy a 2009 óta érvényben lévő növényvédőszer-engedélyezési rendszert átvilágítsa. A márciusban létrejött "peszticid" különbizottság az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA), a nemzeti engedélyezési hatóságok, kutatóközpontok, a holland wagningeni egyetem, az EU egészségügyi biztosa és a termelőket képviselő Copa-Cogeca meghallgatásával 9 hónapon belül egy működőképesebb rendszerre szeretne javaslatot tenni.

A következő kérdések merültek fel a bizottságban:

  • Sokkal nagyobb transzperenciára lenne szükség az engedélyeztetés terén. 
  • Egy egylépcsős rendszer talán jobb lenne a mostani kétlépcsős helyett. 
  • Okosabb lenne, ha maga az EFSA tesztelné, hogy a kérelmezett termék veszélytelen-e, nem pedig a forgalmazótól várná a vizsgálatokat. 
  • Szorosabban kellene együttműködnie a hivatalnak a vegyiparral és a nemzeti engedélyezési hatóságokkal is.
Erről számolt be Norbert Lins néppárti képviselő, a különbizottséág jelentéstevő tagja. Kilenc hónap múlva ez a német képviselő és zöldpárti, belga kollégája, Bart Staes fogják letenni javaslatukat a Parlament elé az új engededélyezési rendszerről. Noha mi, magyarok általában tartunk a németek "bürokráciamentesítő" és a zöldek "jobbító" javaslataitól, azért vannak megszívelendő pontok a fentiekben.
 
Parlagfüves tarló (Forrás: Kwizda)

Az egylépcsős rendszerrel az amerikai engedélykiadás gyakorlatához közelítenénk. Ma előbb uniós szinten a hatóanyagot vizsgálják meg (majd teszik egy pozitív listára), ezután tagállami szinten a belőle készült peszticidet újra ellenőrzik, és ha megfelel, engedélyezik a felhasználását.

Az uniós rendszer meglehetősen bonyolult. Olyan vizsgálatokra is rákényszeríti a hatóságokat, amelyeknek nincs gyakorlati következményük, vagy éppen ellenkezőleg: olyan szereket tüntet el a gyakorlatból, amelyek szakmailag tökéletesen védhetők"

- sommázza véleményét Tőkés Gábor a jelenlegi engedélyezési eljárásról. A Nébih Növényvédő szer és Termésnövelő anyag Engedélyezési Osztályának vezetőjét egy másik brüsszeli szakmai bizottságról hazatérve érte utol az agrárszektor.hu.  A szakember jó ötletnek tartja a vegyipartól független vizsgálatok végzését. A kérdés csak az, hogy képes-e ezt finanszírozni is az unió? Tőkés Gábor véleménye szerint csak erős politikai akarat mellett valósítható meg ez a javaslat. A transzparencia növelése azonban mindenképpen hasznos lenne. De nem azért, amit a Greenpaece állít.

Ha 12 toxikológiai kísérletben egyszer sem bizonyult rákkeltőnek a glifozát, akkor azt igaznak kell elfogadnunk. A csalást semelyik labor vagy gyártó nem kockáztatja. Legfeljebb az eredmények értelmezésekor mondanak mást, mint a hatóségi értékelők. A transzparencia leginkább a szélesebb nyilvánosságnak üzenhetne: az engedélyezési rendszeren nem csúsznak át az egészséget vagy a környezetet veszélyeztető anyagok"

- magyaráz a szakember, aki túl drasztikus változásokra nem számít a hatóanyagértékelésben, de az apróbb technikai módosítások is megkönnyítenék az ágazati szereplők életét. Például ha kezelhetőbbek lennének a határidők a hatóanyagok és készítményeik engedély-megújítása esetén. A szerek összehasonlító értékelésének pedig nem sok értelme van, ha a "rosszabbnak" tartott készítmény így is a piacon marad.

A Bizottság által elrendelt legutolsó felmérés szerint a farmerek 80 százaléka gondolja úgy, hogy versenyhátrányt okoz a hatóanyagok uniós megítélési rendszere. Magyar javaslatként elhangozott, hogy vegyük ki a növényi és a rovarhormokat az endokrinrendszert befolyásoló tiltott hatóanyagok közül, hiszen egy vedlésgátló nem hat a gerincesekre"

- mond egy közérthető jobbító észrevételt a szakember. Ugyanakkor megjegyzi: Magyarországot a szükséghelyzeti engedélyezés terén kritika érte Brüsszelben, túl gyakran alkalmazzuk a normál agrotechnikai eljárásban. Ezen a téren lehet, hogy szigorítás várható az unió részéről.

Új hatóanyag a repcevetőmag csávázására
Itthon ez év januárjában engedélyezték a ciantraniliprol hatóanyagú, Lumiposa nevű csávázószert, amellyel kiválthatók egyes neonikotinoidok (tiametoxám, klotianidin és imidakloprid). A DuPOnt készítménye az őszi vetésű repcét védi a korai rovarkártételtől, esősorban a repcebolhától. A szert elsőként Lengyelországban vezették be. A csávázás célja, hogy hektáronként pár gramm alatt tarthassuk a növényvédőszer-felhasználást, elkerülve ezzel az időjárási kockázatoknak is jobban kitett teljes állománypermetezést. A ciantraniliprol a hatóanyagok egy teljesen új csoportjába tartozik, az antranil diamidok közé.

 

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Az EU mezőgazdasági miniszterei az EU Közös Agrárpolitikájának 2020 utáni jövőjéről tanácskoztak

2016. november 17. 08:14
Magyarország elkötelezett abban, hogy 2020 után is erős, versenyképes és ambiciózus Közös Agrárpolitika (KAP) biztosítsa az európai, így a magyar gazdák boldogulását – hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a brüsszeli tanácskozást követően.
 

Jár-e munkabér, ha a munkáltató nem tud munkát adni?

2017. április 21. 07:34
 
Az állásidővel kapcsolatos kérdésekre gyűjtött össze a válaszokat a Bán és Karika Ügyvédi Társulás munkatársa.