Az alma terméktanács aggasztónak tartja az alacsony felvásárlási árakat

2016. szeptember 12. 08:51
Az alacsony alma felvásárlási árak miatt aggódik az alma terméktanács, a szervezet elnöksége közleményben arra hívta fel a figyelmet, ha az árak a következő években nem emelkednek érdemben, visszaeshet a termelés.

Az újfehértói székhellyel működő Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Ékasz) elnöke által kiadott, az MTI-nek eljuttatott dokumentumban ismertették, a feldolgozó üzemekbe szállított ipari almáért mindössze nettó 17 forintot fizetnek kilogrammonként, míg az étkezési alma ára 65-85 forint közötti, noha az elmúlt hét évben a léalma átlagára 25 forint volt, és az étkezésié is elmarad a szüret elején megszokott 100 forint körülitől.


A terméktanács szerint "jelentős ár-elmozdulásra nem lehet számítani a következő hetekben, s amennyiben az alacsony árszintek a következő években is uralkodóvá válnak, jelentősen visszaeshet a termelés". Kevesebb lesz az ültetvények területe, azzal együtt csökken az árualap, és ez veszélyeztetheti a feldolgozó üzemek létét is.

A szervezet az ágazat valamennyi szereplőjét, a termelőtől, a kereskedőn és a feldolgozón át, a szakmapolitikáig, felelőssé teszi a kialakult helyzetért. A terméktanács álláspontja szerint a helyzetnek rövid távú megoldása nincs, éppen ezért hosszú távú, radikális intézkedéseket sürget a változtatásért.

A terméktanács becslése szerint az idén a tavalyi hosszú aszályos időszak, valamint a tavaszi fagyok és a nyári jégverések miatt gyenge közepes termés, mintegy 500 ezer tonna várható az országban. A sokéves átlagtermés mennyisége 550-600 ezer tonna közötti, a múlt évben 520 ezer tonna alma termett. Abból 300 ezer tonnányit a léüzemek, 30-50 ezer tonna közöttit pedig a konzervüzemek dolgoztak fel.
 
Forrás: hirek.elelmiszerklub.hu

Kapcsolódó cikkek

Munkavédelmi kampány és tájékoztató rendezvény

2018. január 30. 07:02
Irány Harkány, ahol január 30-án tartunk kampányt a munkavédelem területén (mezőgazdaságban). Utána január 31-én Hajdúszoboszlón kampányolunk és február 1-én Tatabányán tartunk tájékoztató rendezvényt a mezőgazdaságban dolgozók számára a munkavédelem legfontosabb tudnivalóiról, hogy mindenki tudja mire kell munkája során odafigyelni annak érdekében, hogy épségben, egészségben térhessenek haza családjukhoz a napi elvégzett munka után!

Újabb magyar sikersztori: tatai garázsból az óriásvállalatok világába

2017. március 22. 09:43
Képtelenségnek hangzik, de 2017-ben mindennaposnak számít, hogy a borászatoknak fogalmuk sincs, miből tevődik össze egy üveg bor ára, a gazdák nem tudják, hogy a tehenük mennyi profitot hoz, figyelmetlen traktorosok pedig rossz táblát permeteznek, óriási károkat okozva. Milliárdos „tévedésekről” beszélünk, így nem véletlen, hogy egy tatai startup ezeket a problémákat felismerve indította el a magyar mezőgazdaság megújulásának egyik leglátványosabb projektjét. Az AgroVIR néhány éve még egy garázscég volt, ma pedig - az agrárium digitális fejlődésére alapozva - a szektor óriásvállalatainak szállít komplex vállalatirányítási rendszereket, olyan megoldásokat, amelyekkel sokkal hatékonyabban dolgozhatnak, időt és pénzt takaríthatnak meg, jobban kihasználhatják a termőterületeiket, állatállományukat vagy a gépparkjukat. Maróti Miklóst, a cég ügyvezetőjét kérdeztük a részletekről, arról, hogyan működik az általuk fejlesztett rendszer, hogy hogy lehet hosszú távon megragadni egy ilyen gyorsan fejlődő ágazatban, és arról, hogy mennyire nyitottak az agronómusok a digitális lehetőségekre.