A Kossuth rádió Nap kérdése című műsorában felvetődött az, hogy az élelmiszer-pazarlást legtöbbször a fogyasztókhoz szoktuk kapcsolni, de vajon mennyiben kötődik ez az élelmiszeripari előállítókhoz? Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke a műsorban elmondta, a téma kapcsán tisztázni kell két fogalmat. Az egyik az élelmiszer-veszteség a másik pedig az élelmiszer-pazarlás. A gazdálkodó többnyire törekszik arra, hogy ne pazarolja az élelmiszert, de egyes mezőgazdasági és termelési helyzetben veszteség érheti őt – fogalmazott.

Elmondta: az élelmiszerbanknál azon dolgoznak, hogy amennyiben adott esetben az élelmiszer-veszteség nem csökkenthető, de fogyasztható élelmiszerről van még szó, akkor ezeket a megsemmisítés helyett inkább rászoruló családokhoz jussanak el. Cseh Balázs elmondta, napi rendszerességgel keletkeznek olyan élelmiszerveszteségek, amelyek átadhatóak lehetnek a rászoruló családok részére, ezzel csökkentve az élelmiszer-pazarlást Magyarországon.

Éder Tamás, a NAK alelnöke egyetértett azzal, hogy fontos különválasztani az élelmiszer-felesleg és élelmiszer-pazarlás fogalmait, amiket egyébként nehéz szétválasztani. Tájékoztatott: amíg egy mezőgazdasági termékből feldolgozott élelmiszer lesz, veszteség keletkezik, aminek két formája van. Az egyik a természetes technológiai feldolgozási veszteség. A másik pedig a nem természetes, amikor a gyártás során technológiai problémákból kifolyólag nem megfelelő termék keletkezik.

Hozzátette: az Európai Unióban két éve történtek becslések a termékpálya egészén, hogy az egyes szereplők milyen arányban felelősek azért a veszteségért, ami az ételek megromlásából adódnak. Ezek alapján az derült ki, hogy a veszteség több mint fele a fogyasztónál keletkezik – mondta Éder. Kihangsúlyozta, minden feldolgozónak célja és érdeke, hogy minimalizálja az élelmiszer előállítása során keletkezett veszteséget, hiszen nemcsak élelmiszeri, de anyagi veszteséget is okoz ez számára. Éder elmondta, ezt segíti számos európai uniós projekt és a NAK is.

nak.hu