Az EU könnyítené az élelmiszeradományozás lehetőségeit

2017. október 17. 10:31
Az uniós lakosság közel negyedét szegénység vagy társadalmi kirekesztettség fenyegeti

Könnyítene az élelmiszer-adományozás szabályain az Európai Unió, ezzel is erősítve az élelmiszerhulladék keletkezése elleni fellépést - közölte az uniós bizottság hétfőn.

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a világon előállított élelmiszerek körülbelül egyharmada kárba vész vagy kidobják. Az uniós lakosság közel egynegyedét - mintegy 119,1 millió embert - szegénység vagy társadalmi kirekesztettség fenyegeti, és közel 42,5 millió ember kétnaponta sem engedhetett meg magának minőségi étkezést. A becslések szerint ugyanakkor évente mintegy 88 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik az unióban, aminek becsült járulékos költsége 143 milliárd euró.

Noha az élelmiszer-felesleg újraelosztása egyre gyakoribb, az élelmiszergyártók és élelmiszer-kiskereskedők pedig hajlandóak a feleslegüket úgynevezett élelmiszerbankoknak és jótékonysági szervezeteknek adományozni, az újra elosztott élelmiszer mennyisége még így is csupán kis töredéke - 6,1 millió embernek 535 ezer tonna élelmiszert osztottak ki tavaly - az ehető élelmiszer-felesleg teljes uniós mennyiségének.

Az iránymutatás célja az uniós jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek pontosítása, valamint az élelmiszer-újraelosztást a jelenlegi uniós keretszabályozásban akadályozó korlátok felszámolásának segítése. 

Az elfogadott iránymutatások remények szerint nem csupán az élelmiszeripar és a jótékonysági szervezetek leginkább szükséget szenvedők iránt kifejtett tevékenységét segíti, hanem példamutatóvá válik a nemzeti hatóságok és a gazdasági szereplők számára is, amely az élelmiszer-adományozás szabályozásának nemzeti hatáskörű megkönnyítését szolgálhatja unió-szerte - közölte az uniós bizottság.

magyarhirlap.hu

Kapcsolódó cikkek

Az Ab-hoz fordult a bíróság Kishantos ügyében

2016. október 07. 08:13
Semmissé válhatnak az állami földbérleti szerződések Az Alkotmánybíróság (Ab) eljárását kezdeményezte és ezzel egyidejűleg a per tárgyalását az alkotmánybírósági eljárás befejezéséig felfüggesztette a Fővárosi Törvényszék a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és társai ellen folyamatban lévő másodfokú polgári perében - közölte a bíróság csütörtökön.
 

Közös ünnep, közös nyilatkozat

2017. május 02. 11:24
Közösen helyezték el virágaikat a városligetben 2017 május elsején a magyar szakszervezeti konföderációk képviselői.  Az ünnepi megemlékezés után Földiák András, a munkavállalói oldal soros elnöke felolvasta az öt konfödercáió közös nyilatkozatát. 
 
A szakszervezetek 10 órakor kezdődő megemlékezése keretében összeállítás hangzott el az 1890-es, első május elseje követeléseiről és megemlékezéséről. Az egybegyűlteg meghallgathatták, hogyan érvelt a korabeli, 1890-es Népszava - az 1889-es Párizsi Kongresszusra hivatkozva - a május elseje megünnepléséért:
- Be kell bizonyítani a vagyonos osztálynak, hogy azon állításaik, miszerint a munkásság mai helyzetével meg van elégedve, nem egyéb hazugságnál, s csak arra szolgál, hogy az elnyomott osztály törekvését megakadályozza. Május elsejének megünneplésével a munkásságnak tüntetni kell, hogy a jövőben nem hajlandó a rája erőszakolt rabláncokat nyugodtan hurcolni, hanem tiltakozni fog a leigázás ellen. A burzsuázia, ki minden nap ünnepel, bizonyára nem érzi szükségét egy külön ünnepnapnak, mert nem tudja mit jelent évről évre, napról napra a mérges levegővel telt gyárhelyiségben élni, lélegezni és lassan elsorvadni. Dolgoztok éjjel-nappal, s még sem vagytok képesek családaitoknak annyit nyújtani, hogy egészségesek és erősek legyenek!
Ezt követően elhangzott, a szakszervezetek 1890. május elsejei követelései közül több ma is aktuális. A munkaidő megrövidítése, a méltó munka feltételeinek megteremtése, a munkavédelmi szabályok betartatása vagy az a pont, hogy a törvényalkotók meg kell védeni a munkavállalókat ma is fontos és követendő gyakorlat kell, kellene, hogy legyen. Ezen dolgoznak a magyarországi szakszervezeti konföderációk, akik a szakszervezeti elődeikkel együtt ugyanúgy vallják, hogy a munkavállalók azok, akik a termelés és a társadalom kerekeit mozgásba hozzák.

Ezt követően Földiák András, a SZEF elnöke kiemelte, kétszáz éve hangzott el először a háromszor nyolc órás követelés: nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció és nyolc óra pihenés, de hét-nyolc emberöltő sem volt elég ahhoz, hogy természetessé váljon ez az igény. Hangsúlyozta, a tőke érdekében ma is jelentős erők lépnek fel, és erre a parlament gazdasági bizottsága által, a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről benyújtott javaslatot hozta fel példának.
A beszédek végén a magyarországi szakszervezeti konföderációk vezetői elhelyezték az emlékezés virágait az 1890-es események színhelyén, a szakszervezeti emlékkövön.

A május elsejei ünnepség a Városligetben folytatódott. A LIGA Szakszervezetek a sátrában fogadta a szakszervezeti tagjait, és a mozgalom barátait.