Az EU könnyítené az élelmiszeradományozás lehetőségeit
Könnyítene az élelmiszer-adományozás szabályain az Európai Unió, ezzel is erősítve az élelmiszerhulladék keletkezése elleni fellépést - közölte az uniós bizottság hétfőn.
Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a világon előállított élelmiszerek körülbelül egyharmada kárba vész vagy kidobják. Az uniós lakosság közel egynegyedét - mintegy 119,1 millió embert - szegénység vagy társadalmi kirekesztettség fenyegeti, és közel 42,5 millió ember kétnaponta sem engedhetett meg magának minőségi étkezést. A becslések szerint ugyanakkor évente mintegy 88 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik az unióban, aminek becsült járulékos költsége 143 milliárd euró.
Noha az élelmiszer-felesleg újraelosztása egyre gyakoribb, az élelmiszergyártók és élelmiszer-kiskereskedők pedig hajlandóak a feleslegüket úgynevezett élelmiszerbankoknak és jótékonysági szervezeteknek adományozni, az újra elosztott élelmiszer mennyisége még így is csupán kis töredéke - 6,1 millió embernek 535 ezer tonna élelmiszert osztottak ki tavaly - az ehető élelmiszer-felesleg teljes uniós mennyiségének.
Az iránymutatás célja az uniós jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek pontosítása, valamint az élelmiszer-újraelosztást a jelenlegi uniós keretszabályozásban akadályozó korlátok felszámolásának segítése.
Az elfogadott iránymutatások remények szerint nem csupán az élelmiszeripar és a jótékonysági szervezetek leginkább szükséget szenvedők iránt kifejtett tevékenységét segíti, hanem példamutatóvá válik a nemzeti hatóságok és a gazdasági szereplők számára is, amely az élelmiszer-adományozás szabályozásának nemzeti hatáskörű megkönnyítését szolgálhatja unió-szerte - közölte az uniós bizottság.
Kapcsolódó cikkek
Az Ab-hoz fordult a bíróság Kishantos ügyében
Közös ünnep, közös nyilatkozat
„- Be kell bizonyítani a vagyonos osztálynak, hogy azon állításaik, miszerint a munkásság mai helyzetével meg van elégedve, nem egyéb hazugságnál, s csak arra szolgál, hogy az elnyomott osztály törekvését megakadályozza. Május elsejének megünneplésével a munkásságnak tüntetni kell, hogy a jövőben nem hajlandó a rája erőszakolt rabláncokat nyugodtan hurcolni, hanem tiltakozni fog a leigázás ellen. A burzsuázia, ki minden nap ünnepel, bizonyára nem érzi szükségét egy külön ünnepnapnak, mert nem tudja mit jelent évről évre, napról napra a mérges levegővel telt gyárhelyiségben élni, lélegezni és lassan elsorvadni. Dolgoztok éjjel-nappal, s még sem vagytok képesek családaitoknak annyit nyújtani, hogy egészségesek és erősek legyenek!”
Ezt követően elhangzott, a szakszervezetek 1890. május elsejei követelései közül több ma is aktuális. A munkaidő megrövidítése, a méltó munka feltételeinek megteremtése, a munkavédelmi szabályok betartatása vagy az a pont, hogy a törvényalkotók meg kell védeni a munkavállalókat ma is fontos és követendő gyakorlat kell, kellene, hogy legyen. Ezen dolgoznak a magyarországi szakszervezeti konföderációk, akik a szakszervezeti elődeikkel együtt ugyanúgy vallják, hogy a munkavállalók azok, akik a termelés és a társadalom kerekeit mozgásba hozzák.
Ezt követően Földiák András, a SZEF elnöke kiemelte, kétszáz éve hangzott el először a háromszor nyolc órás követelés: nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció és nyolc óra pihenés, de hét-nyolc emberöltő sem volt elég ahhoz, hogy természetessé váljon ez az igény. Hangsúlyozta, a tőke érdekében ma is jelentős erők lépnek fel, és erre a parlament gazdasági bizottsága által, a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről benyújtott javaslatot hozta fel példának.
A beszédek végén a magyarországi szakszervezeti konföderációk vezetői elhelyezték az emlékezés virágait az 1890-es események színhelyén, a szakszervezeti emlékkövön.
A május elsejei ünnepség a Városligetben folytatódott. A LIGA Szakszervezetek a sátrában fogadta a szakszervezeti tagjait, és a mozgalom barátait.
