Az Új Munka Törvénykönyv bevezetésének tapasztalatairól szóló képzés TÁMOP pályázat keretein belül
A képzést dr. Huiber Tibor, a MÉDOSZ Országos Választmányának elnöke nyitotta meg, aki köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően átadta a szót Horváth Csabának, az MSZOSZ Nyugat-dunántúli Regionális Képviselet vezetőjének, aki tisztelettel üdvözölte a képzés résztvevőit.
Az új Munka Törvénykönyve 2012. január 6-án jelent meg és 2012. július 1-jével lépett hatályba. Új alapelv lépett életbe, ami a Méltányosság elve, vagyis a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. A munkaviszony létesítése a következők:
- Munkaszerződés írásban
- Kötelező tartalom: alapbér, munkakör
- Munkavégzés helye
- Próbaidő: 3 hónap, egyszer hosszabbítható, kollektív szerződésben 6 hónapra el lehet térni
- Módosítás csak írásban
- Kötelező módosítás: ha a gyermeke 3 éves koráig munkavállaló kezdeményezi, heti munkaidő felére csökkentett részmunkaidő
A munkáltatói jogellenes munkaviszony- megszüntetés:
Munkavállaló választása alapján: tételes kártérítés, amiből legfeljebb 12 havi távolléti díj lehet elmaradt munkabér, vagy átalány-kártérítésként a munkáltatói felmondási időre járó távolléti díj. Mindkét kártérítés mellett végkielégítés, ha nem felmondással szűnt meg a jogviszony, vagy magatartási/képességbeli ok miatt nem járt. Munkaviszony helyreállítása csak kivételes esetekben!
Továbbiakban szó volt a munkaidő változásairól, a szabadság kiadásáról, a munkabérről.
A munkavállalói kárfelelősséget 4 havi távolléti díjban szabályozzák. Az atipikus munkaviszonyok a következők lehetnek: határozott idő, részmunkaidő, távmunka-végzés, vezető állású munkavállaló, munkaerő-kölcsönzés, iskolaszövetkezeti munkaviszony, munkavégzés behívás alapján, munkakör megosztás, több munkáltatóval létesített munkaviszony, cselekvőképtelen munkavállaló, bedolgozói jogviszony, egyszerűsített foglalkoztatás, köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony.
Következő nagy témakör a kollektív munkajog. A kollektív munkaügyi vitánál az eseti vagy állandó egyeztető bizottság szükséges, amelynél a tagokat egyenlő számban a felek delegálják és egy fő független elnök, a költségeket a munkáltató állja, az előzetes alávetéssel döntés kötelező, egyébként elnök írásos összefoglalót készít. Kötelező döntőbíráskodás az üzemi tanács együttműködésével, az üzemi tanács költségei kapcsán, a döntőbírót a felek jelölik ki, a döntés kötelező.
A második nap az Mt. általános rendelkezések értelmezési alapelveinek megismerésével kezdődött. A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, kölcsönösen együtt kell működni, nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A munkáltató, a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Tilos a joggal való visszaélés! Mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítő lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul.
Egyenlő bánásmód követelménye (Mt. 12.§)
· Munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. (munkabérnek minősül minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás)
· A munka egyenlő értékének megállapításánál, a munka
- természetét, minőségét, mennyiségét,
- a munkakörülményeket,
- a szükséges szakképzettséget,
- fizikai vagy szellemi erőfeszítést,
- tapasztalatot, felelősséget,
- a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni.
A bizonyítási teher - vita esetén - a munkáltatót terheli!
A következő nagy témakör a munkaviszony. A munkaviszony alanyai a munkáltató, a munkavállaló. Munkavállaló természetes személy lehet, aki a munkaszerződés alapján munkát végez, és aki a 16. életévét betöltötte. A munkaszerződés mellőzhetetlen tartalmi elemei az alapbér és a munkakör megállapítása. További feltételek lehetnek a munkavégzés helyének meghatározása, a munkaviszony kezdetének napja, munkaviszony időtartama (meghatározása csak határozott időre szóló szerződés esetén szükséges). A próbaidő kikötése (legfeljebb 3 hónap lehet), munkavállalói kötelezettségek részletezése (titoktartás, munkáltató gazdasági érdekeinek védelme, összeférhetetlenség), munkáltatói kötelezettségek részletezése (többletjuttatások), az atipikus munkaviszonnyal kapcsolatos előírások, pl. behívásos munkavégzés, munkakörmegosztás, távmunka stb. előírása. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg, évente 44 beosztás szerinti munkanapra, vagy 352 órára, munkaszerződéstől eltérő munkakörben, más munkahelyen, más munkáltatónál. Tilos más helységben végzendő munkára, munkavállaló hozzájárulása nélkül a várandóság megállapításától gyermeke 3 éves koráig, gyermekét egyedül nevelő esetén a gyermek 16 éves koráig, a munkavállaló, aki hozzátartozóját személyesen gondozza, ha a rehabilitációs szerv megállapítása szerint a munkavállaló legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett.
A továbbiakban a következő témaköröket ismerhették meg a képzés résztvevői:
- Munkaidő, pihenőidő
- A munka díjazása
- Kártérítési felelősség
- Atipikus jogviszonyok
- Munkaügyi kapcsolatok
- Munkaügyi viták
A két napos képzést követően a résztvevők sikeres írásbeli vizsgát tettek. Gratulálunk mindenkinek!