A szemináriumot dr. Huiber Tibor, a MÉDOSZ Országos Választmányának elnöke nyitotta meg, aki köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően átadta a szót Horváth Csabának, az MSZOSZ Nyugat-dunántúli Regionális Képviselet vezetőjének.       

Először is az érdekvédelmi, érdekképviseleti ismereteket sajátíthatták el a képzés résztvevői. A szakszervezeti demokrácia együttműködésen és osztozáson alapul, ezért az előadással eltöltött időt is ezekre a gondolatokra fogjuk felhasználni. A hallgatók akkor tudnak a legvilágosabban gondolkodni és beszélni, amikor a saját tapasztalatukból indulnak ki. Ezt a tapasztalatot hasonlítjuk majd másokéval, úgy, hogy konkrét és gyakorlati módon végezzük el az elemzését a képzés anyagának.

            Ezt követően a szakszervezeti értékek következtek:

• Igazság és méltányosság
• Szervezkedési szabadság
• Képviselet
• Önkéntes társulás
• Függetlenség
• Tisztelni minden kultúrát és közösséget
• Demokrácia
• Elszámolhatóság és nyíltság
• Egység és erő

A szakszervezet legfőbb feladatai az érdekvédelem, a szakszervezeti szolgáltatás és a közösségteremtés. Az érdekvédelemhez kapcsolódó törvényi rendelkezések:

• Munka Törvénykönyve 2012. évi I. törvény
• A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény.
• A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. tv.
• Nemzetközi jogi normák
  • ILO 87. – 98. – 135. egyezmények
• Szakszervezeti gazdálkodáshoz kapcsolódó törvények (adó, számvitel, Ptk. Privatizációs, és vagyontörvények)

A szakszervezeti szolgáltatások:

• Információk
• Képzések, oktatások
• Szakértői szolgáltatások
• Vagyonkezelési és pénzügyi szolgáltatások
• Rendezvényszervezés
• Nemzetközi kapcsolatok
• Jogsegélyszolgálat
• Kulturális és sport szolgáltatások

Ezt követően a szakszervezetről a szeminárium résztvevőit bevonva, közösen készítettünk egy SWOT elemzést, vagyis mik az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek.

Horváth Csaba előadását a szakszervezetek jogainak felsorolásával zárta le.

Dr. Huiber Tibor megköszönte Horváth Csabának, hogy ilyen jó előadást tartott, a résztvevők pedig nagy tapssal fejezték ki tetszésüket.

Dr. Huiber Tibor Simon Annamáriának adta át a szót, aki a tárgyalástechnikai ismeretekről tartott előadást. Annamária köszöntötte a résztvevőket.

Először is tisztázta, hogy mi is pontosan a tárgyalás. A tárgyalás a legpuhább érdekérvényesítési technika, alkalmas eszköz az ellenérdekeltségű felek közötti érdekharmonizáció kidolgozására, a konfliktusok kialakulásának megelőzésére, a meglévő konfliktusok megoldására. Funkciója: valamilyen cél érdekében kapcsolatot alakítunk ki; a kommunikáció egy speciális fajtája. Célja, hogy kialakítson, megváltoztasson bizonyos nézeteket a másik emberben, és nem az, hogy a másik félnek nincsen igaza.

            A tárgyalás feltételei:

• Hatalom és befolyásolási képesség
• Információ
• Idő

Felkészülés a tárgyalásra.

Mit akarunk elérni? ► előkészítő megbeszélés

Stratégia ► célok elérése, hogyan, miként?

Erősségek (SWOOT)

Lehetőségek ► melyekre építkezni tudunk

A partnereknek milyen előnye származhat az együttműködésből?

Megfelelő önismeret

Delegáció összetétele (szakértelem, legitimitás)

A legfontosabb képességek, készségek, amelyek a tárgyalás eredményességét befolyásolják a beszédkészség, a vitakészség, a rögtönző képesség, összegző képesség, a rendszer átlátásának képessége, koncentráló képesség. A tárgyalás folyamatát négy részegységre lehet bontani: barátkozás, felvezetés, vita, vita lezárása. A tárgyalásnál a légkörteremtés is nagyon meghatározó. Az első benyomásokat óvatosan kezeljük, mert nem mindig helyesek. A légkörteremtés fázisában a beszélgetés témája mindig legyen semleges.

A tárgyalási taktika a cél elérése érdekében használt eszköz, amelynek három szakasza van: megnyitási taktikák, középjáték taktikák, végjáték taktikák.

Az érvelés technikája rövid, összefüggő érvelés hatásosabb, meggyőzőbb. A különálló, eltérő érvek sorozata jó ütőkártya lehet a vitában. Célszerű tisztázni, honnan indulunk, és hova akarunk jutni az érveléssel. Egy találó szó, vagy szójáték erőteljesebbé teszi a mondanivalót.

A következőkben a tárgyalási protokollt taglalja az előadó. Az ülésrendből tükröződnek az alá-fölérendeltségi viszonyok. A kör alakú tárgyalóasztalnál egyenrangúak a munkatársak, fesztelen a kommunikáció. A sarok pozíció kommunikációra ösztönöz. Az asztal sarka részleges korlátot képez, ha az egyik fél fenyegetve érezné magát. A négyzet alakú asztal együttműködést hoz létre a mellettünk ülővel, de ellenállást szít a velünk szemben ülővel. A téglalap alakú asztal rövid beszélgetésekhez ideális, lehetővé teszi, hogy mindenki kifejthesse a véleményét.

Ezen témát követően az előadó megköszönte az éber figyelmet, és lehetőséget biztosított az esetleges kérdések feltételére. Amikor mindenki kielégítő választ kapott, dr. Huiber Tibor lezárta a szeminárium első napját.

A szeminárium második napján ismételten dr. Huiber Tibor köszöntötte a résztvevőket, majd átadta a szót Simon Annamáriának, aki tárgyalástechnikai gyakorlatokat mutatott be.

A metakommunikáció ismérvei tárgyalás közben: a fej előre néz, szemkontaktus 5-7 másodpercig, majd szünet, és elölről kezdődik a folyamat. A kézfogásból nagyon sok mindent le lehet szűrni (dominancia, behódolás, egyenlőség). Az öltözködés, az ülés, a lábak helyzete, a kéztartás, a szemkontaktus, a hangszín, a testtartás mind árulkodó jel, hogy hogyan viszonyulunk a tárgyaláshoz.

Több, különböző szituációs játékokban vehettek részt a szeminárium résztvevői, amelyeken az eddig tanultakat alkalmazhatták. Zárásképpen a szituációs feladatokat közösen elemezték, értékelték.

A szemináriumot dr. Huiber Tibor zárta le, aki megköszönte mindenkinek az aktív részvételt.