Még 2020 elején az Európai Unió az Európai Zöld Megállapodás részeként jelentette be a Termőföldtől az Asztalig Stratégiáját.
A javaslat alapján az EU tagországoknak csökkenteniük kell a növényvédőszerek használatát, az élelmiszerhulladék mennyiségét, illetve előírja az állatok jólétének javítását és a bio- valamint fenntartható módszerekkel művelt területek növelését is.
Ezzel egyidőben megtiltaná az olyan élelmiszerek és mezőgazdasági termények importját, melyeknek termeléséhez globális környezeti problémákat okozó kemikáliákat használtak.
A múlt hónapban az USDA, az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma sajtómegjelenésekben, közleményekben és nyilatkozatokban támadta az EU tervét, ahogy azt a Politico egyik cikke összefoglalta. Véleményük szerint "hidegháború van készülőben két agrárnagyhatalom között a mezőgazdaság jövőjét illetően." De vajon miért ellenzi ennyire az USDA a fent említett stratégiát?
A Trump kormányzat folyamatosan azzal támadta az EU-t, hogy a terve „technológia-ellenes”. Ez alatt azt érti, hogy kevésbé venné hasznát a továbbfejlesztett növényvédőszereknek és technológiáknak, állatgyógyászati szereknek, valamint az olyan szoftveres megoldásoknak, mint a mesterséges intelligencia. Még beszédesebb, hogy szerintük az ilyen ezek a korlátozások a transzatlanti kereskedelemre nézve potenciálisan komoly következményei lennének. A Biden kormányzat – ugyan sok dologban szakított elődje nézeteivel – szintén fenntartja ezt az álláspontot.
Az USDA támadása a Termőföldtől az Asztalig program ellen számos formát öltött: a minisztérium hivatalnokai több állásfoglalást adtak ki ezzel kapcsolatban, beleértve a mezőgazdasági minisztert is, illetve az ERS (Economic Research Service, Gazdaságkutató Szolgálat) tanulmányaira is hivatkoznak.
Az egyik ilyen tanulmányban az ERS úgy találta, hogy az EU terve 12 százalékkal csökkentené a saját mezőgazdasági termelését, miközben a tagországokban 17 százalékkal drágulnának az élelmiszerek.
Ez összhangban van az USDA által egy évszázada szajkózott mottóval: minél többet termelnek, annál jobb. A valóságban azonban komoly túltermelési válság sújtja az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdaságát, különös tekintettel a kukoricára, szójára, búzára és tejre. Annyira megszállottjává váltak a termelés és a hozam növelésének, hogy ezekből a piaci kereslet sokszorosát állítják elő. A probléma orvoslására megszaporodtak a támogatások és a tömeges állami felvásárlások, valamint igyekeztek ezeket a többlettermékeket átirányítani például bioüzemanyag termelésére. A fő probléma, ahogy korábban már mások is megfogalmazták nem az, hogy nem lehet elég élelmiszert termelni, hanem hogy az embereknek nincs elég pénze ezeket megvásárolni.
A termésmennyiség és profit iránti fanatizmus eredményeképpen csökkent a betölthető állások mennyisége, elterjedtek a vállalati monopóliumok, gyakorivá váltak a terület kisajátítások és a túlzott növényvédőszer és műtrágyahasználat okozta környezeti katasztrófák.
Az USDA fő problémája az EU programjával persze a pénz. Nem egyértelmű, hogy milyen kereskedelmi korlátozások várhatóak a jövőben ezzel kapcsolatban. Több jel utal arra, hogy az EU-nál kevésbé szigorú jogszabályokkal rendelkező országok korlátozásokra számíthatnak. Ez az amerikai gabona és hús EU-s importját érzékenyen érintené. Az EU ugyanis az USA ötödik legnagyobb mezőgazdasági export partnere, mely 11 milliárd dolláros üzletet jelent. És nem ez az egyetlen veszély, ami fenyegeti az Egyesült Államok agrártermékeinek exportját. Mexikóban -mely az EU-nál is nagyobb kereskedelmi partnere az USA-nak - olyan szabályozást vezettek be, mely betiltaná az amerikai GMO kukorica behozatalát az országba. A USDA másik félelme, hogy az EU mostani lépése csak a kezdet és egy esetleges nemzetközi mozgalom drámain csökkentené az USA piaci lehetőségeit.
Vilsack kiadott egy közleményt arról is, hogy az Egyesült Államok hogyan kíván foglalkozni az élelmiszerbiztonsággal, a környezeti problémákkal és a klímaváltozásal. A mezőgazdasági miniszter a Politico-nak nyilatkozva azt mondta, kétféle lehetőség van erre. Az USA nem hisz abban, hogy csökkenteni kéne a terméshozamot a fenntarthatóság érdekében. A terveik szerint inkább csúcstechnológiás megoldásokat vetnének be, mint a célzott permetezés és a mesterséges intelligencia, ezzel csökkentve a növényvédőszerek mennyiségét anélkül, hogy a jelenlegi gazdálkodási gyakorlaton bármit is változtatnának.
