Barista, cukrász, pék - új képzés a hallássérülteknek
2017. november 30. 08:55
Az ERASMUS + programban elindult a hallássérültek szakmai képzése. Egy olyan tananyagot fejlesztenek ki számukra, mely abban segít, hogy képességeiknek megfelelő területen helyezkedhessenek el. A programban lengyelországi és görögországi partnerszervezetek is részt vesznek, Magyarországon a Munka-Kör Alapítvány dolgozik a projekten, munkatársukat, Dubniczky Csillát kérdeztük a programról.
Magyarországon először indult el a hallássérültek, főleg siket emberek szakmai képzése és ezzel együtt akadálymentes betanításhoz szükséges tananyag fejlesztése a HORECA (Hotel - REstarurant -CAtering, azaz hotel-szálloda-vendéglátás) szektorban. A 2019-ig tartó projekt a nemzetközi ERASMUS + programban, konzorciumban valósul meg, melynek hazai partnerszervezete a Munka-Kör Alapítvány a Hallássérültekért. A programban lengyelországi és görögországi szervezetek is részt vesznek. Az ERASMUS + program lényege a siket emberek tizenkét szakmára való betanítása a szállodaiparban és a vendéglátás területén.
A projekt fő lépései a következők:
Ezzel világszerte több ezer hallássérült munkavállalónak nyílik lehetősége szakmát tanulni, végzettséget szerezni és a képességeinek megfelelő munkát vállalni.
A következő szakmákban dolgoztak ki tananyagot számukra:
pincér asszisztens, csapos asszisztens, barista (kávékészítő mester), séf, kukta, cukrász, cukrász asszisztens, portás, pék, szobalány, karbantartó-asszisztens, kertész/medencetakarító.
Minden partnerszervezet vállalta a szakmák részletes tananyagának kidolgozását. A Munka-Kör Alapítvány a Hallássérültekért három szakma tananyagát dolgozza ki: pék, szobalány és kertész-medence karbantartó. A barista, a pék tananyaga már elkészült, ebben az időszakban fordítják.
A kommunikációs akadályok leküzdhetővé válnak
A Munkakör Alapítvány több száz szállodával és vendéglátó-ipari céggel vette fel a kapcsolatot és keresik a szakmai partnereket, akikkel együtt tudnak működni. Dubniczky Csilla, az alapítvány munkatársa szerint az első és legfontosabb feladat a kommunikáció fejlesztése, a beszédértés, a magyar nyelvtan szabályainak minimális ismerete, a szókincsfejlesztés, a szájról olvasás és igény szerint a jelnyelv tanulásának szorgalmazása. Nagyon fontos lenne, hogy hallássérült hallássérülttel is jól tudjon kommunikálni a mindennapi munkavégzés során. A siket embereket elsősorban azzal tudják támogatni, ha figyelnek rájuk, „emberszámba” veszik őket.
Számos esetben kiderült, hogy a siket és nagyothalló embereknek van helyük a munkaerőpiacon - a legismertebb Weisz Fanni fotómodell, szépségkirálynő, aki szép sikereket ért el -, azonban a többségük nehezen tud elhelyezkedni. Vagy azért, mert nincs még gyakorlata, vagy azért, mert a munkaadó tart az alkalmazásától, ugyanis nem ismeri pontosan, hogy milyen problémákkal küszködik, s azt gondolja, hogy a kommunikációt nem fogja tudni megoldani vele.A Munkakör Alapítvány munkáltatóként azt tapasztalja, hogy minden újonnan felvett kollégát be kell tanítani az adott munkaterületr. Gyakori, hogy nem ismerik az alapvető szókincshez tartozó szavakat, mint például: másolás, szkenelés, számfejtés, pénzkezelés stb. vagy egyes rutinfeladatok szavait.
E szókincstárat lépésről lépésre kiegészítik a mindennapok során, majd videóra veszik és feliratozzák: a napi feladatokat leírják, és megvárják, míg elsajátítják azokat. Ez egy nehéz munka, mert a hallássérült emberek számára nincs Magyarországon tananyagfejlesztés, nincsenek egyszerűsített szövegek, melyek segítenék a munkaképességük javítását.
Dubniczky Csilla, a Munka-Kör Alapítvány munkatársa elmondta, hogy az alapítvány próbált partnereket keresni az oktatás területéről, de majdnem mindenki elküldte őket azzal hárítva, hogy nincs ilyen anyaguk, és ők sem tudják megoldani a hallássérült emberek minőségi szakképzését. Ezért maguk fogtak hozzá a tananyagfejlesztéshez a pénzügy és a számvitel területén. Az elmúlt évtizedben használati útmutatókat készítettek az eddig felmerült összes munkafolyamatra: feliratozott videók és leírt egyszerűsített szövegek készültek, amelyeket a kollégáik elolvasnak, és ezek alapján végzik el feladataikat. Ezek a munkaidő alatt rendelkezésre állnak, folyamatos a fejlesztésük, illetve készítenek variációkat is, például számlakészítés, bevallások készítése, szkenelés folyamata, archiválás, AdWords-kezelés, a számítógépek formatálása és installálása. Ezek naponta újra és újra alkalmazott módszerek, amelyek megerősítik a munkavállalókat szókincsükben, annak fejlesztésében, feladatmegértésben.
Kapcsolódó cikkek
Az agilitás nem cél, hanem eszköz
2022. július 21. 08:15
Miért fontos az agilitás emberi oldala? Mi kell ahhoz, hogy egy agilis transzformáció valóban elkezdődjön? Milyen változásra van szükség a fejekben és a mindennapi működésben? Erről kérdeztük Bársony Balázst, a Legacy Trénerét, aki a Tréning Kerekasztal Konferencián is beszélni fog a témáról.
Merjünk hibázni! - avagy milyennek kell lennie egy bátor vezetőnek
2019. április 03. 10:28
Vajon milyen helyzetekben, mit jelent a bátorság? Manapság, úgy tűnik, nem csak a vezetőknek, hanem mindenkinek szüksége van bátorságra ahhoz, hogy a felgyorsult világban a helyzetnek megfelelően tudjon reagálni, döntést hozni, felelősséget vállalni és még sorolhatnánk. Ki merünk-e állni, fel merjük-e vállalni a véleményünket? Merünk-e hibázni? Ha bátorságról gondolkodunk, nem kerülhetjük el a hibázáshoz való hozzáállásunkkal való szembenézést sem. Így ezek mentén a fogalmak mentén kezdtünk el foglalkozni saját magunkkal a Business Coach Kft. által szervezett, Bátor vezető - elkötelezett csapat című workshopon Juhász Tünde, tréner, coach vezetésével.
