Ma már határozottabban lépnek fel a munkavállalók, velük együtt pedig a szakszervezetek is határozottabb megmozdulásokkal segítik a harcot a magasabb keresetek érdekében. A cégek többsége együttműködő, ám vannak olyan vállalatok, ahol már jogi eszközöket kell bevetni. A munkáltatói oldal óvatos, bár a tőkeerős cégek általában engednek a követeléseknek.

A munkavállalók mindenhol magasabb béremelésért harcolnak, több helyen további munkabeszüntetéseket terveznek. A kereskedelemben a Metrónál helyezett kilátásba sztrájkot a helyi szakszervezet, ha nem sikerül április 2-ig megállapodniuk a bértárgyaláson. A dunaújvárosi Hankooknál immár egy hete tart a sztrájk. A helyi képviselet szerint több szabálysértést is elkövetett a munkáltató, ezért ott jogi úton érvényesítheti a szakszervezet a dolgozók akaratát.

Nem mindenhol a dolgozói akarat az irányadó: ahogy korábban megírtuk, miután a versenyszférában megbukott az akció, az ellenzék ezúttal a közigazgatásban dolgozó negyvenezer munkavállaló között próbál ellenállást szítani, a közszférában május 1-jén várhatók újabb megmozdulások.

Az elmúlt évekhez képest az utóbbi hónapokban is jóval több cégnél helyeztek kilátásba munkabeszüntetést vagy szerveztek meg sztrájkot a szakszervezetek, elsősorban a tervezett béremelések mértéke miatt. Habár a túlóratörvény miatti megmozdulásokra nem volt munkavállalói igény, a helyi ak­ciók nem egy esetben nagyobb mértékű béremelkedést eredményeztek. Ennek egyik legemlékezetesebb példája a győri Audi munkavállalóinak sztrájkja, ahol 18 százalékos béremelést sikerült kiharcolni.

Szintén eredménytelen tárgyalásokat követően – a dolgozók nyomásgyakorlásának hatására – a múlt héten Oroszlányban született kedvezőbb megállapodás az egyik feldolgozóiparban működő cégnél. Az elmúlt időszakban több külföldi tulajdonú cég, jellemzően nagyvállalat engedett a szakszervezeti követeléseknek még azelőtt, hogy megtartották volna a beharangozott munkabeszüntetést.

Az Audi alkalmazottainak tizennyolc százalékkal magasabb fizetést sikerült kiharcolniuk
Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke lapunk megkeresésére kiemelte: az országos, politikai alapon szervezett elégedetlenséggel szemben a helyi szintű akciókat támogatja az érdekképviselet. A bátrabb fellépéshez már hozzájárul, hogy kezdenek eloszlani a dolgozói félelmek. Ennek egyik fő oka a munkaerőhiány, de fontos szempont, hogy növekedési időszakot élünk, tehát ma már van megtermelt profit a vállalatoknál, amit el lehet osztani. A szakszervezetek és a munkavállalók erősödése egészséges folyamat, mivel segít kimozdulni abból a korábbi időszakokra jellemző egyoldalú helyzetből, ami a befektetőknek, oligarcháknak kedvezett.

Palkovics szerint ma már a munkavállaló is tisztában van vele, hogy ez az egyoldalú helyzet megtört, az elvégzett munkáért pedig tisztességes bért kell fizetni, ezért a Munkástanácsok támogatja a helyi szintű, jogos követeléseket.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) elnöke kérdésünkre ugyanakkor azt hangsúlyozta: az érdekképviseletek elsősorban tárgyalások útján szeretnének megállapodni a munkáltatóval. Üdvözlendő, hogy elindult egy olyan folyamat, amelynek következtében összefogással sikerül kedvezőbb pozíciót kiharcolni, ráadásul a tapasztalatok szerint a munkáltatók többsége együttműködik a szakszervezetekkel. Bizonyos helyeken – például a Suzukinál vagy a Hankooknál – viszont súlyos jogsértések is felmerültek. A Maszsznak nem célja a sztrájk, csak akkor, ha a tárgyalások kudarcot vallanak. A konföderáció pedig jogilag és szakmailag is támogatja a helyi érdekképviseletek által szervezett akciókat.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Magyar Nemzetnek elmondta: a nagy, tőkeerős cégek a termelékenységük növeléséből adódóan még az idén képesek megadni akár tíz százalék feletti béremelést is a munkavállalóknak. Ugyanakkor a hazai kis- és középvállalkozói szektort ilyen mértékű felzárkóztatással nem lehet sokkolni, ezért is állt ki a nyolcszázalékos minimálbér-emelés mellett a munkaadói oldal. A piaci verseny miatt a nagy cégek – főként a jelentős bérfejlesztésekkel – még inkább elszívják a kisebbek elől a dolgozókat. Ezért kiemelten fontos, hogy minél előbb megvalósuljon a kkv-k versenyképességének növelése, amely a Magyar Nemzeti Bank és a kormány versenyképességi csomagjainak mielőbbi végrehajtásával ­lenne elérhető.