Mindez igaz akkor is, ha a mezőgazdaság nem főtevékenység, a cég nem dolgozik ezen a területen, és egyetlen fillér bevétele sem származott belőle. A kamara minden olyan érintettel kapcsolatban értesítette a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), akik nem fizették be a megállapított díjat.

A követeléssel többek között a tízmilliós éves bevételt produkáló, egy főt foglalkoztatott Salco Kft.-t is megtalálták. Az ügyvezető, Kocsis Csaba lapunknak elmondta: a cég alapításakor, 1991-ben tüntették fel a mezőgazdaságot is a tevékenységek között, mert akkor szinte bármilyen tevékenységi kört megnevezhettek, ami nem volt engedélyköteles. Ezt elmondása szerint mindenki így csinálta akkoriban. Mezőgazdasággal viszont azóta sem foglalkoztak.

A kft. évtizedek óta szobor-, illetve bútor nagy- és kiskereskedelmi tevékenységet folytat, ezenkívül fordítással és tolmácsolással foglalkozik.

A NAK fél évvel ezelőtt mégis felszólította őket a tagdíj megfizetésére. Indoklásuk szerint közhiteles adatbázisban bukkantak rá arra, hogy a cégnél feltüntették a mezőgazdasági tevékenységet. Az ügyvezető levelezésbe kezdett a kamarával, amelyben kifejtette, hogy nem kíván tag lenni, ezért a megállapított 60 ezer forintot sem hajlandó megfizetni, közben pedig kivette a tevékenységi körből az agráriumot. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) tavalyi állásfoglalására hivatkozott, amelyben a szervezet azt közölte, „a tagságkeletkezést megállapító tömeges eljárás törvénysértő, mert az agrárgazdaság nem főtevékenységként folytatása pusztán a közhiteles adatbázisokból származó információk alapján nem állapítható meg”. Akkor azt is kijelentették, hogy amíg az agrárkamarai tevékenységet a gazdasági szereplő nem főtevékenységként szerepelteti, és ténylegesen nem is folytat ilyet, addig szerintük a tagság létrejötte törvényellenes.

Megkeresésünkre a NAK egy 2012-es törvényre hivatkozott, amely szerint pusztán az agrárgazdasági tevékenység bejegyzése a tevékenység folytatásának is minősül. Közölték, 2559 díjtartozással érintett kamarai tagnak (tehát a 400 ezres tagság hat ezrelékének) az adatait adták át a NAV-nak a meg nem fizetett összegek adó módjára történő behajtásáért. Azoknál kezdeményezték az adóhatósági behajtást, akik korábbi megkeresésükre nem reagáltak, és a 2016 decemberében, illetve 2017 januárjában kiküldött felszólítólevélben foglalt határidőig semmilyen mértékben nem tettek eleget tagdíjfizetési kötelezettségüknek, valamint nem éltek kifogással, és nem volt behajtást kizáró ok. Egy júniusi, iparkamarával közös sajtótájékoztatóra hivatkozva közölték, igénybe lehet venni visszamenőleg is érvényesíthető tagdíjkedvezményeket. Tavaly azokat a tagokat, akik korábban nem tettek eleget bejelentkezési kötelezettségüknek, levélben értesítették, megadták a lehetőséget arra, hogy a tárgyévi előírások teljesítése után, tevékenységi körük 2016. október 31-ig történő módosításával mentesüljenek a korábbi évek előírásai alól. Kiemelték, sajnálatos módon számos tag csak későn, a határidők lejárta után jelezte a tagsággal, illetve a díjakkal kapcsolatos kifogásait, továbbá hogy valamilyen kedvezménnyel kívánna élni. Ezért minden vállalkozót arra biztatnak, rendezze a cégbíróságon nyilvántartott tevékenységi körét. A vállalkozó honlappal kapcsolatos problémáival kapcsolatban közölték, rendszereik működésében általános hibajelenség nem tapasztalható.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.24.