Béremelési hullám: Egyre irreálisabb fizetést kérnek a kékgallérosok
Egy betanított munkás bruttó átlagbére Pest megyében 2018-ban havi 250 ezer forint volt, juttatásokkal és pótlékokkal együtt. Ugyanaz a betanított munkás 2021 decemberében 454 ezer forintot keresett, azaz 82 százalékkal többet, mint három évvel korábban.
A pluszjuttatások összege emelkedett a legjelentősebb mértékben. Míg 2018-ban a pluszjuttatások átlagos összege 50 ezer forint volt havonta, ez 2021-ben 144 ezer forintra nőtt. Az átlagórabér 2018-ban bruttó 1100 forint volt, 2021-ben pedig 1550 forint – hívja fel a figyelmet Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés-szakértő, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője.
Nem csak a bérek magasak azonban a kékgallérosok között, hanem a fluktuáció is. Bár egyelőre pontos adatok nem állnak rendelkezésre, a tapasztalatok és a piaci visszajelzések azt mutatják, hogy a munkahelyi elvándorlás a 2020-as 26 százalékos mélypont után tavaly újra megközelítette a járvány előtti 30 százalékos szintet. Ezt támasztja alá, hogy a foglalkoztatottak száma a 2020. évi esést követően, 2021. második félévében jóval meghaladta a járvány előttit.
Ezzel párhuzamosan - a HR-vezetők visszajelzései szerint legalábbis - egyre irreálisabbak a munkavállalók igényei a bérek és juttatások terén, amit már nem tudnak megadni a munkáltatók.
Mindez komoly kihívások elé állítja a munkaadókat. Súlyosbítja a helyzetet, hogy sorozatosan érkeznek a hírek a bérversenyről. A cégek egymást túllicitálva, egyre magasabb bérekkel próbálják elcsábítani a versenytársak dolgozóit, és akár a közösségi oldalakon is felkeresik őket ajánlataikkal – mondja Csikós-Nagy Katalin.
A fluktuációkezelés-szakértő szerint azok a munkáltatók lesznek a dolgozókért folyó verseny nyertesei, akik komplexen foglalkoznak a munkavállalók jólétével. Egyrészt törekedni kell arra, hogy a kínált bér benne legyen az átlagban, figyelembe véve a munka sajátosságait. Ezzel párhuzamosan erősíteni kell a munkavállalói elkötelezettséget.
Van, amit lehet kompenzálni bérrel, és van, amit nem. A nehéz munkakörülményeket például kompenzálhatja a magasabb bér, de az elköteleződésre nem lehet igazán hatni a bérrel.
A kutatások azt bizonyítják, hogy a magasabb bér legfeljebb három-hat hónapig okoz elégedettségérzést a munkavállalóban. Hiába akarok bérrel kompenzálni, ha nem érzi jól magát a munkahelyen – magyarázza a szakértő.
A bérfejlesztés mellett ezért ugyanolyan fontos a munkavállalói elköteleződés erősítése. Törekedni kell az érzelmi kötődést erősítő tényezők fejlesztésére, mint a munkaélmény, a támogató vezető, a jó légkör, a közösség vagy a különböző wellbeing (jóllét) programok.
A HR-Evolution fluktuációkutatás adatai azt támasztják alá, ha a munkakörülmények átlagosak, ehhez viszonyítva a munkavállaló legalább átlagos vagy jobb bért kap, és jó a csapat, megbecsültnek érzi magát a munkahelyén, nem lehet elcsábítani.
www.hrportal.hu