A városi erdők kezelése nem új keletű szakmai irányzat: a Pilisi Parkerdő évtizedek óta speciális elvek alapján és speciális gyakorlat szerint tartja fenn és fejleszti a főváros mintegy 5700 hektáros erdőterületének a Parkerdő kezelésébe tartozó 3600 hektáros hányadát. Azonban a klímaváltozás az utóbbi években mindinkább szemmel látható negatív hatást gyakorolt a városi környezet miatt amúgy is terhelt erdőkre.

 

A budapesti erdők jelenlegi állapotáról és klímaadaptációjukról Rittling István, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője a következő áttekintést adta:

 

„A pesti és a budai oldal erdői minden szempontból eltérőek. A pesti oldali erdők jellemzően a második világháborút követő években, nem a legkedvezőbb termőhelyekre telepített, mára többnyire hatvan-hetven éves, egykorú erdők, amelyek elöregedtek. Sújtja őket a talajvízszint drasztikus csökkenése, és az őket körülvevő városi környezet terhelése. A pesti oldalon a pusztuló akácosokat, fenyveseket újítjuk meg a folyamatos erdőborítás biztosítása mellett, kisebb-nagyobb lékekben a szárazságtűrőbb, lehetőség szerint őshonos lombos fa- és cserjefajok megjelenését támogatva. A budai oldali erdők természetességi állapota sokkal magasabb, általában idősebbek és őshonos fafajokból állnak. Azonban a klímaváltozás itt is érzékelhető, a tavalyelőtti aszály következményeként például a bükk fafaj esetében egyértelműen megnövekedett a száradó, pusztuló egyedek aránya. A budai erdőkben szintén az állomány megújítását végezzük, előnyben részesítve a bükk helyén a hazai tölgyfajokat és más őshonos lombos elegyfafajokat (juharokat, gyertyánt, madárcseresznyét stb.). Abban bízunk, hogy e szárazságtűrőbb őshonos fafajok alkalmazásával az elegyesebb erdők hosszú távon biztosítani tudják az erdőborítást.”

A Pilisi Parkerdő a főváros erdőinek megőrzése érdekében fontosnak tartja a közös felelősségvállalást és cselekvést, így a Városierdő-fejlesztési Program keretében idén tavasszal a IX., X. és XVIII. kerületi önkormányzat mellett a gazdasági élet számos szereplőjének támogatásával összesen hat kerületben, több helyszínen történnek munkálatok. A városi erdő fejlesztése során kiemelt hangsúlyt élvez a lakosság tájékoztatása, a lakossági rekreációs igények biztosítása, és a párbeszéd az egyes területek jövőjének tervezése folyamán.

 

„A Fővárosban 3600, az agglomerációban további, több mint 35 000 hektár állami tulajdonú erdőt kezelünk, ma ezt a zöldvagyont Budapest klímavédelmének legjelentősebb biológiai infrastruktúrájaként lehet meghatározni. A klímavédelem közügy, így ezeknek az erdőknek a megőrzéséhez is partnereket keresünk és találunk. Ma már elmondható, hogy vállalatok, civil szervezetek és önkormányzatok is sajátjuknak érzik Budapest zöldvagyonának megőrzését és klímavédelmét. Ebben a munkában fontos szakmai támogatónk az Agrárminisztérium. Szükség is van a partnerségre és támogatásra, mert az erdőkezelés Magyarországon nem állami finanszírozású feladatkör, hanem az állami tulajdonú erdőgazdaságok ezt saját bevételeikből végzik.” A városi erdők esetében pedig a hagyományos erdőgazdálkodásból származó bevételek is szinte teljesen háttérbe szorulnak, illetve hiányoznak, mivel ezekben az erdőkben nem gazdasági célú szakmai munkát végzünk. Így a Városierdő-fejlesztési Program feladatainak sikeres és szakmailag hatékony kivitelezése, finanszírozása érdekében szükséges és elengedhetetlen a külső támogatói források rendelkezésre állása. – foglalta össze Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója.

 

A Pilisi Parkerdő Városierdő-fejlesztési Programjának jelenlegi feladatiról készült kisfilm ezen a linken megtekinthető.

 

forrás: agrotrend.hu / Pilisi Parkerdő