Az élelmezésbiztonságnak a világ minden országában kiemelt stratégiai szerepe van, a globális élelmiszertermelés komoly kihívások előtt áll, annak érdekében, hogy a kihívásokra adekvát szakpolitikai válaszok születhessenek, nemzetközileg is összehasonlítható, elemezhető adatok szükségesek – mondta Madarász István, a Földművelésügyi Minisztérium agrárstatisztikai osztályvezetője az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) hétfőn kezdődött regionális konferenciáján Budapesten. Hozzátette, a FAO vezető szerepet játszik a globális tudás elterjesztésében, ami az élelmezést és a mezőgazdaságban kidolgozott legjobb gyakorlatokat illeti.

A konferencián az FAO Európa és Közép-Ázsia húsz országának statisztikusai részvételével az új agrárcenzus világprogram adatgyűjtési módszereit és ajánlásait vitatják meg, amelyet nemzeti mezőgazdasági összeírások alapján dolgoztak ki.

Vlagyimir Rahmanyin, a FAO budapesti regionális irodájának vezérigazgató-helyettese az egyhetes tanácskozás megnyitóján kiemelte: a megalapozott szakpolitikai döntésekhez nélkülözhetetlenek a megbízható és széleskörű statisztikák. A FAO tízéves globális programokkal támogatja a mezőgazdasági összeírások végrehajtását, ez a mostani már az ötödik. A most kezdődött 2020-as ciklusban adatokat gyűjtenek egyebek között a mezőgazdaság környezeti hatásairól, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásról, a növénytermesztés intenzitásáról, a földhasználatról, az öntözési módszerekről, és a haszonállat-tartásról. 
– Az új irányelvek, amelyeket a FAO statisztikai egysége dolgozott ki, újszerű és költséghatékony módszereket kínálnak az adatgyűjtéshez, a mezőgazdasági és a lakossági cenzus összekapcsolásához, és az adatok szélesebb körű terjesztéséhez. Ezekkel az adatokkal elemezhetővé válnak a globális trendek és teljesítmények is – mondta.

Rahmanyin kifejtette, az élelmezéshez, az egészséges és fenntartható természeti erőforrásokkal való gazdálkodáshoz is hozzájárulnak a cenzusok adatai. Az ENSZ által kidolgozott Agenda 2030-ra elérni tervezett céljai között van az éhezés felszámolása is, a FAO a fenntartható mezőgazdasági termelésben nagy részt vállal.

Jairo Castano, a FAO vezető statisztikusa arról beszélt, hogy az új agrárcenzus világprogramban adatokat gyűjtenek egyebek között a farmok méretéről, számáról, és a mezőgazdasági gyakorlatokról. A 2010-es cenzus, ami a 2006-2015-ös időszakot fedi le, 132 ország mezőgazdasági statisztikáit tartalmazza, ami rekord az előző, 2000-es cenzus 122 országához képest. Az új, 2020-as ciklusban már 84 ország jelezte részvételét, ami újabb rekordnak számít.

A hétfőn kezdődött és a héten tartó tanácskozáson a magyar szakértőkön kívül Albánia, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Fehéroroszország, Grúzia, Izrael, Kazahsztán, Kirgizisztán, Macedónia, Moldova, Montenegro, Oroszország, Örményország, Szerbia, Tádzsikisztán, Törökország, Türkmenisztán, Ukrajna, és Üzbegisztán képviselői vesznek rész.

Hazai összeírás

A KSH tavaly mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírást végzett Agrárium 2016 néven. A 2016. május 15. és 29. közötti internetes önkitöltési időszakban a kitöltésre lehetőséget kapó gazdák 15,1 százaléka választotta az adatszolgáltatás ezen formáját. Ugyanebben az időszakban a kiemelt jelentőségű gazdaságoknak kötelező volt az internetes válaszadás. Tavaly június 1. és július 15. között összeírók keresték fel a számukra kijelölt mintegy 590 ezer címet. A KSH folyamatosan közölte a részadatokat honlapján, a végleges és teljes adatokat 2017. június végén publikálják. (ksh.hu)