Jövőre nemcsak az lesz gyökeres a változás cafeteria-rendszerben, hogy számos népszerű juttatás immár nem szerepel kedvező juttatásként az adótörvényben - vagyis jövedelemként adózik majd, hanem az is, hogy munkaadónak és a dolgozónak megosztva kell fizetnie utána az adóterhet. Így tehát nem pusztán magasabb lesz a juttatások adókulcsa, hanem a terhek egy részét a dolgozók fizetéséből fogják levonni, ami egy igen furcsa helyzetet eredményez majd - vezette fel a beszélgetést Fata László cafeteria-szakértő.

Június 10-én került ki az első tervezet a cafeteria adózásának átformálásáról. A cégek első reakciója az volt, hogy ez a lépés egyszerűen lehetetlen. Kis idő múlva a második az, hogy "kész, vége lesz a cafeteriának"! Utána már érezhetővé vált egyfajta  tanácstalansággal vegyes megnyugvás, ugyanis a munkáltatók kénytelenek voltak felismerni, hogy nem vehetik el, vagy nem csökkenthetik a juttatásokat - figyelmeztetett Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország Kft. vezérigazgatója.

A társaság - lapunk által már idézett - reprezentatív felmérése szerint a megkérdezett cégek mindössze 10 százalék mondta azt, hogy 2019-től egyáltalán nem ad cafeteriát, miközben 80 százalékuk hajlandó vállalni az adónövekményt és a juttatások bruttósítását, sőt tovább akarja növelni a keretét. A többség nem akar béresíteni, mert az ezzel járó rugalmatlanságot és költségnövekedést nem vállalják fel. A végkövetkeztetés, hogy a vállalatok nagyjából ugyanazokat a juttatásokat tartják meg, amelyek 2018-ban is jelen voltak.

Olyan gesztus, mint a karácsonyi ajándék

Még, ha egzakt magyarázat erre nincs is: a munkavállalók átcsábításánál lényegében az egyetlen eszköz, amellyel a hr-esek operálni tudnak, az a cafeteria. A törvényi változásoktól független tapasztalat, hogy a cégek nem bért emelni akarnak, hanem a cafeteriakínálattal kielégíteni a megnövekvő munkavállalói igényeket, adott esetben testre szabni az elemeket - jelentett ki Pethő Anikó, az Aarenson Consulting Személyzeti Tanácsadó Kft. alapítója.

Sok vizsgálat alapján el lehet mondani: az motiválja az embereket, amelyből éppen hiányt szenvednek - magyarázta Klein Sándor pszichológus, az SHL Hungary Kft. vezető tanácsadója. Akiknek nagyon alacsony a fizetése, azt kizárólag a pénz motiválja. Bizonyos jövedelem fölött viszont az emberek már alig érzik meg a pluszpénzt. Ekkor már inkább az ajándék motiválja dolgozókat, s ez az ajándék annál ösztönzőbb, minél inkább személyre szóló, minél inkább egyedi szükségletet elégít ki: például, ha a dolgozó a Skodájából átülhet a céges BMW-be.

A cafeteria leginkább lelki értelemben, a jó érzés növelése szempontjából fontos - nem véletlen, hogy karácsonykor sem készpénzt ajándékozunk -, ugyanakkor fontos észben tartani, hogy a juttatásokat vagy nagyvonalúan adjuk, vagy inkább ne adjunk semmit Ha valaki csak kicsi ajándékot kap, amire nincs rászorulva, akkor a számára az sértő lehet - magyarázta a szakember.

Az Edenred és az Aarenson kutatásai alapján a dolgozók 90 százaléka egyszerűen szereti a juttatásokat, amelyeket ő maga választhat meg. Pethő Anikó szerint amennyiben egy bónusz a bérbe beépül akkor az fél év alatt "erodálódik", miközben a cafeteria hosszú távon növeli a lojalitást és a munkakedvet, mert egy szeretett dologgá válhat.

Versenyképes bér nélkül mit sem ér

Fontos, hogy a munkáltatói oldal a bérezéssel és a juttatási csomagokkal együtt számoljon: nem jelent megoldást, ha kizárólag a bért "húzzák", de az sem, ha csak a cafeteriakeretet bővítik. Ott ahol kizárólag az adóoptimalizálás volt a cél a keret összeállításánál, a munkavállalók nagyon hamar átláttak a szitán - vélekedett Fata.

"Tisztességes", versenyképes fizetést kell adni, a jutalom csak utána jöhet. Ha viszont a munkavállaló úgy érzi, hogy szubjektíve nincs tisztességesen megfizetve, akkor a jutalom, az ajándék aligha ér valamit - és akkor el fogják csábítani - figyelmeztetett Pethő. Hogyan működik a "lélektan"? A hr-szakember az egyik szolgáltatóközpont példáját hozta fel, ahol az egyik, cseh nyelven beszélő munkatársat érdemben magasabb alapbérért vették föl, mint amekkora a csak angolul és németül beszélő, már ott lévő dolgozók alapfizetése volt. Az eset óriási felháborodást okozott, ezért végül a cég úgy döntött: csökkenti az új kolléga fizetését, annyira, hogy egy szintre hozza a többiekével. A megvont bérrészt azonban cafeteriaként adták oda neki, s annak ellenére megnyugodtak a kedélyek, hogy ezzel jobban járt másoknál.

Nagyon fontos a választhatóság

Ahol már elkezdték a munkáltatói márkaépítést és a gondoskodást, ott differenciáltan választják a juttatásokat. Az ilyen vállalatok köre egyre inkább szélesedik, a külső arculat építése a munkaerőhiány miatt trenddé vált - értékelt Fata László.

Véleménye szerint például egészen másként hat, ha egy cég csak úgy "odaveti" az évi 50 ezer forint erejéig adómentesen adható kulturális belépőket alkalmazottainak, mintha a főnökökkel közösen elmennek a munkatársak egy világsztár - mondjuk az AC/DC - koncertjére.

Klein Sándor szerint ez egy összetettebb kérdés és el kell kerülni, hogy a cég ne essen bele az "atyáskodás" a csapdájába, ami a legtöbb helyen nem működik. Úgy látja: a legfontosabb ösztönző önmagában nem a cafeteria, hanem a jó munkahelyi légkör, a főnökkel való harmonikus kapcsolat. És ha valóban jó a dolgozók viszonya a főnökkel, akkor az tudni fogja, hogy ki az, aki szívesen menne el az AC/DC koncertre és ki az, aki nem. Miért is kellene megmondani, hogy mire költsék a juttatást? Pont elég, ha felkínálnak egy lehetőséget, hogy az emberek közösen elmehetne koncertre, a vezetők pedig mérjék föl, hogy ez kinek lesz izgalmas. Ugyanis, ha mindenkinek "ajánlott" elmennie az AC/DC koncertre, akkor az büntetésként hathat, még akkor is ha az adott munkavállaló rajongója a zenekarnak.

Fata annyival árnyalta a képet, hogy egyes elemeknél a munkáltató önös érdeke, hogy az egyfajta diktátum legyen: ilyen például a magánorvosi praxis, amely sok dolgozó számára luxusnak tűnhet - nem biztos, hogy magától ennyit áldozna erre. "Ha bedobom mindenkinek az egészségügyet, akkor az is kérdés, hogy a cégnek mi a célja? Munkáltatói szempontból jól mérhető, hogy ez esetben mennyivel csökkenthető a táppénzes napok száma, s mennyivel hosszabbítható meg a munkavállalók rendelkezésre állási ideje" - fogalmazott a szakértő.

Balázs Krisztián ugyanakkor megjegyezte: az, hogy hatékony-e a cafeteria, vagy sem, generációs kérdés is. A fiatal munkavállalók tudatosak ebben, miközben az idősebbeknek (a hr-esek szerint már a 45 év felettiek ide tartoznak) jellemzően nincs különösebb elvárásuk. A ifjabbak a céges laptopot, telefont, sőt a heti egy, vagy több napi home office-t szinte már alanyi jognak tekintik! A vállalatok pedig kénytelenek széles körben tartalmas szabadidőt, kikapcsolódást, jó érzést biztosító juttatásokkal csábítani a fiatalokat. Eközben a középkorúak számára már az is pont eléggé vonzó lehet, ha egy munkahely egészséges, ergonomikus kialakítású.

Többet kell foglalkozni vele

Az Edenred becslése szerint ma Magyarországon 1,5 millió ember, vagyis a munkavállalók 30 százaléka kap valamilyen formában béren kívüli juttatásokat. Nem az abszolút érték a fontos, hanem hogy a keret évről évre növekedjen. Balázs szerint a tanácsadók nehéz feladata lesz elmagyarázni, hogy nem elegendő a növekvő adóterheket kompenzálni, növelni kell a juttatási csomagokat. Hiába vállalná át ugyanis a cégek 90 százaléka az adóterheket, - megnövelve a bértömeget -, ez önmagában csak annyit fog jelenteni, hogy a társaság szinten tart és egy fillérrel nem ad több jutalmat.

Fata László és Pethő Anikó egyetértettek abban, hogy a jövőben érdemes lesz cafeteria-ötletbörzéket csinálni és legalább évente megszondázni a munkavállalókat, hogy mire vágynának. A vezetőknek fokozottan oda kell figyelnie, hogy mi, ami az egyes dolgozókat, vagy dolgozói csoportokat valóban motiválja.

napi.hu