Két hónapja lehetetlen asztalt kapni Romain Fontell négy barcelonai éttermének valamelyikében. A város újra nyüzsög. Két év stagnálás után végre visszatértek a sétahajók, a nagy koncertek és a fesztiválok, végül, de nem utolsósorban pedig a turisták tömegei – írja az El Pais.

„A számok már most jobbak, mint 2019-ben voltak, és a következő hónapokra vonatkozó előrejelzések is prímák” – örvendezik Fontell, majd hozzáteszi, megtanultak együttélni az inflációval is. Azt viszont nem akarja megjósolni, hogy mi történik majd ősszel. 

A gazdasági előrejelzés jószerivel lehetetlenné vált, még rövid távon is. Az biztos, hogy a járvány utáni kilábalás egyre inkább veszít a lendületéből. 

Egy évvel ezelőtt a nemzetközi szervezetek nagyon erős, 4 százalék közeli növekedést jósoltak az eurózónában, amit azóta az Európai Központi Bank (EKB) 2,8 százalékra csökkentett. Minden irányból, különösen Oroszország felől erős ellenszél fúj Európa felé.  Ha pedig Moszkva úgy dönt, hogy elzárja a gázcsapot, Európa akár fagyos téllel is szembesülhet.

Minden jel arra utal, hogy az európaiak úgy döntöttek, nyáron bepótolják az elmaradt nyaralásokat.Azt látjuk, hogy a fogyasztók hajlandóak elkölteni a megtakarításaikat, a büdzsében pedig a szabadidő és a turizmus előkelő helyet kapott. Várhatóan jó szezon lesz– mondta Ángel Talavera, az Oxford Economics elemzője.

A közgazdászok körében azonban kezd terjedni a fekete ősz kifejezés.Fontell, a barcelonai vendéglős pedig nem tehát mást, csupán szorítani tud, hiszen például a tekintélyes német Ifo gazdaságkutató intézet egyelőre arra számít, hogy Európa gazdasági mozdonyának tartott Németország GDP-je  idén 2,5 százalékkal, jövőre pedig 3,7 százalékkal nő. Timo Wollmershäuer elemzési igazgató ellenben a spanyol lapnak elárulta, hogy az ukrajnai háború, az energiaválság és a kínai megszorítások miatt az idei évre vonatkozó előrejelzéseket máris 1,5 százalékponttal kellett csökkenteniük a 2021 végihez képest.

Hasonlóan járt el az EKB is, egy alternatív forgatókönyvet vázolt fel, amelyben az orosz földgáz teljes elzárásának esetét veszi alapul. Ez a hipotézis pedig az EKB szerint már 2022-re jóval gyengébb, 1,3 százalékos növekedést, 2023-ra pedig 1,7 százalékos zsugorodást valószínűsít. Az infláció is tartósabbá válna, és idén átlagosan 8 százalékon, a következő évben pedig 6,4 százalékon állna. 

A magasabb árak felemésztenék a háztartások jövedelmét, és a fogyasztás is csökkenne. Más szóval, beköszöntene a rettegett stagfláció.

Ez azonban nem minden. Közben az EKB-nak az euróövezeti alapkamatot a jelenlegi negatív tartományból, az El Pais szerint plusz 3 százalék fölé, esetleg ennél is magasabbra kell emelnie, ami alaposan lelassítja a kontinens gazdaságát.

Ráadásul az eurózóna déli részén éppen a múlt héten tapasztalták meg, hogy az EKB első kamatemelésének bejelentése miatt hogy megugrottak a kötvények kockázati felárai. Már most tartanak a 2010-es adósságválság visszatérésétől. Athanasios Orphanides, a Massachusetts Institute of Technology üzleti iskola professzora úgy véli,az EKB szigorodó monetáris politikája katasztrofális következményekhez vezethet a déli tagállamokban, ám az egész euróövezet szenvedni fog.

Ha a kockázatok valósággá válnak, a nagy kérdés az lesz, hogy milyen intenzív lesz a visszaesés. Lorenzo Codogno volt olasz pénzügyminiszter, a London School of Economics professzora mindenesetre meglehetősen optimista, szerinte a recesszió rövid ideig tarthat, és csak néhány országra korlátozódik, a kilábalást pedig segíti majd a mintegy 800 milliárd eurós helyreállítási alap. 

Ez persze nem vigasztalja majd az esetleg az újabb nehéz időszakot átvészelni már nem tudó vendéglősöket, akik rosszkor keveredtek rossz helyre.

https://www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2022/06/carpe-diem-hangulat-uralkodik-az-europai-turizmusban-2