Csúnya lemaradásban van a hazai mezőgazdaság termelékenység-növekedése

2017. augusztus 09. 09:18
A mezőgazdaság teljesítményét nagymértékben meghatározza a rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználása. Ennek feltétele a humánerőforrás képzése, a méretgazdaságosság optimalizálása, a technológiai fejlődés és a hatékonyság növelése. Az elmúlt 10 évben azonban Magyarország jelentősen lemaradt ezen a téren az Európai Uniós átlaghoz képest.

Az országok gazdasági teljesítményét jelentősen meghatározza az alkalmazott technológia szintje, mivel a kibocsátást a tőke és a munka növekedése mellett nagyban meghatározza a rendelkezésre álló termelési tényezők felhasználásának hatékonysága. Ez az úgynevezett teljes faktorproduktivitás (TFP), ami a technológiai fejlődés, a humántőke képzettségi szintje, a növekvő hatékonyság és a méretgazdaságosság együttes hatását jelzi - hangzott el a K&H-ban rendezett Agrár Klub rendezvényen.

Az EU agrárszektorában 2005 és 2015 között a TFP átlagosan 0,8 százalékkal nőtt évente, míg Magyarországon ennek durván a felével, körülbelül 0,4 százalékkal. Ehhez képest a balti államok és Románia mezőgazdasága 2-4 százalékos éves növekedést produkált, vagyis Magyarországnak van még hova fejlődnie

 - hangsúlyozta ki Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.

A mezőgazdaságban a termelékenység növelésének lehetőségei a technológiai haladásban, a növekvő technikai hatékonyságban és a méretgazdaságosság optimalizálásában rejlenek. Az új technológiák elterjedése viszonylag lassú folyamat, hiszen a vállalatoknak és a munkavállalóknak egyaránt idő kell az alkalmazkodásra és a technológia alkalmazásának elsajátítására, ráadásul ez a különböző iparágakban igen eltérő ütemben történik. A gyorsabban fejlődő ágazatok, mint például a gépgyártás, hamarabb bevezetik a technikai-technológiai újításokat, így erőteljesebben járulnak hozzá a kibocsátás növeléséhez.

Ezzel szemben a mezőgazdaságban viszonylag lassan megy végbe a megújulás folyamata. Ennek egyik oka, hogy a technológia fejlesztése kutatásigényes feladat, és megköveteli a K+F ráfordítások növelését. Másrészt az új technológiák alkalmazásához nem elegendő a hagyományok alapján történő gazdálkodás, hanem megfelelő szakértelem is kell hozzá, azonban az EU-ban a gazdáknak mindössze 20-40 százaléka hajlandó tréningekre költeni

 - hívta fel a figyelmet Popp József, a Debreceni Egyetem professzora.

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

Közös úton a gépesítésért

2018. szeptember 24. 08:56
Stratégiai megállapodást kötött Mezőhegyesen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – NAK – és a Mezőgazdasági Gépgyártók Szövetsége - MEGOSZ - a második alkalommal megrendezett Szántóföldi Napok és AgrárgépShow pénteki napján.

Indul az idei tanyafejlesztési program

2016. május 05. 07:50
Indul az idei tanyafejlesztési program, amelyre 725 millió forint jut - jelentette be a földművelésügyi miniszter szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.