Meghökkentő adatok: élete valamely szakaszában a felnőttek 9,5 százaléka szenved depressziótól. A hangulatzavar betegség, mely miatt számos íróasztal és iskolai szék marad üresen. Amerikában a depressziós esetek 200 millió munkanap hiányzást jelentenek, a 15–44 éves korosztály fogyatékosságának fő okai – áll a Journal of Clinical Psychiatry szaklapban megjelent tanulmányban.

A depresszió általában rejtett betegség, ám ma már egyre több vállalatnak van érdekeltsége abban, hogy nyíltan beszéljenek a problémáról. Figyelik a depresszió jeleit és támogatást nyújtanak, így a dolgozók segítséget kaphatnak közérzetük és teljesítményük javításához.

A mentális egészség sajnos szerte a világon tabutémának számít a munkahelyeken. Bár egyre több dolgozó érti meg a betegséget, túl sokan vannak, akik most sem vesznek róla tudomást.

A depresszió forrása gyakran messze túlmutat a munkahelyen. Lehet a gyökere otthoni konfliktus, egy szeretett személy elvesztése, baráttal való összeveszés – ezek mind meghatározzák a dolgozó kedvét. A legtöbb ember számára az érzelmi stressz valóban veszélyt jelent a foglalkozására nézve. Különösen, hogy – az USA-ban – négyből egy ember állítja: a munka az élete legstresszesebb része – jegyzi meg az amerikai Nemzeti Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Intézet (NIOSH).

S itt nemcsak a mókuskerékről, a fogcsikorgató, ceruzatörő stresszről van szó. Számos tanulmány köti a munkahelyi nyomást betegségek kialakulásához, így szívbetegséghez, hátfájdalomhoz, fekélyhez és persze a depresszióhoz.

A stressz gyakran nem szorul magyarázatra. Számos dolgozó robotol hosszú órákat anélkül, hogy tisztességes fizetést kapna. Ha elég szerencsések ahhoz, hogy jó munkahelyen dolgoznak, akkor pedig sokszor amiatt aggódnak, hogy elveszíthetik. A felgyorsult gyártás, a gyors marketing ütemtervek ma már normának számítanak, a számítógépes felügyelet széles körben elterjedt, ezért sok ember, aki értékesítéssel foglalkozik, fokozottabb ellenőrzéssel néz szembe.

A valódi probléma az ellenőrzés. Azok az emberek, akik nagyobb önállóságot élveznek, védettebbek a depresszióval és a stresszel szemben – akik erőtlennek és tehetetlennek érzik magukat helyzetükben, azok könnyen letörhetnek.

Nem mindig egyszerű észlelni a munkahelyen, hogy egy kollégának problémája van, még ha csak egy asztallal ül is arrébb. A depressziós munkatárs azonban mutat egyértelmű jeleket: megváltozik a viselkedése.

Egy beszédes jellem például hirtelen elcsendesedhet és hangulatemberré válhat, az pedig, aki általában a helyén ül, most gyakran eltűnik onnan, többször a folyosón vagy azon kívül tartózkodik. A depresszió nem jelenti azt, hogy az illető hiányzik és nem dolgozik, sőt – olyan is van, aki túl sok munkába menekül, hogy ne kelljen hazatérnie az otthoni környezetbe, illetve a helyzetbe, ami hangulatát okozza.

A munkahelyi depresszió egyéb jelei között szerepel a határidők nehéz betartása, az együttműködés hiánya, távolmaradás, koncentrálási és döntéshozatali nehézségek, rugalmatlanság a munkahelyen. Fejfájás, hátfájás és megfázás szintén jellemezheti a munkahelyi depresszióval küzdő embert.

foto:flickr.com

Szakemberek szerint az alábbi lépésekkel lehet tenni a depresszió hatásának csökkentéséért.

1.Ismerjük fel a depressziót, azonosítsuk azokat az embereket és szervezeteket, amelyek segíthetnek.

2.Ha felügyelő vagy munkatárs vagyunk, s úgy véljük, egy dolgozó depressziós, forduljunk pszichológushoz, tanácsadóhoz, mentális egészségügyi szolgáltatóhoz. A mentális egészség témát sosem könnyű felhozni – mindenképp legyünk együttérzőek, s győződjünk meg róla, hogy a beszélgetés bizalmas.

3.Biztosítsuk az alkalmazottat afelől, hogy problémája nem kerül nyilvánosságra.

4.Fontoljuk meg, hogy a depressziós munkavállaló dolgozhat-e rugalmasabb munkaidőben a kezelése idején.

Amennyiben mi magunk észleljük a munkahelyi depresszió jeleit, ne késlekedjünk segítséget kérni. Egy jó terapeuta segít megérteni, honnan ered a hangulatzavar, s eszközöket ad kezünkbe ahhoz, hogy felépüljünk. Megfelelő kezeléssel a depressziós emberek 80 százaléka rendbejön.

Forrás: Adrina - napidoktor.hu