De tényleg megéri erre az életmódra váltani? Valóban környezetbarátabb az, ha nem eszünk semmilyen állati eredetű élelmiszert? Cikksorozatunk legújabb részében a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesületének elnökhelyettesével, Bányai Tiborral jártuk körbe ezeket a kérdéseket.

Nagyon megosztó témáról beszélünk, hiszen sajnos a legtöbb esetben nem a kész, megalapozott érvek, hanem a szélsőségek kapnak teret. Mondhatni, hogy a két tábor nagyjából meggyőzhetetlen a másik véleményéről, és itt van az első hiba, amit elkövethetünk: nem meggyőzni kellene a másikat és ráerőltetni a más akaratát, hanem alátámasztottan elmondani, hogy melyik életmódnak milyen előnyei és hátrányai vannak, akár környezetvédelmi, akár egészségügyi szempontokból. Cikksorozatunkkal is éppen ez a cél, hogy a témát körbejárva objektíven tudjuk bemutatni mind a két oldalt, tapasztalt szakértők segítségével. 

Lejárt a hagyományos húsok ideje? Teljesen átalakulhat az egész élelmiszeripar

A "műhús" a jövő étele, vagy csak átverés?

Utat törtek maguknak a növényi alapú élelmiszerek

Bányai Tibor lapunknak elmondta, hogy a világpiacon a húspiac sokkal hektikusabb mozgásoknak van kitéve, mint például a növénypiac, hiszen utóbbi esetében sokkal kiegyenlítettebb árakkal lehet forgalmazni. Az emberi fogyasztásra szánt növények egyébként csak egy töredékét jelentik a teljes növénytermesztésnek, hiszen az ágazat produktumának jelentős része a takarmányokban hasznosul.

Fontos megemlíteni azt is, hogy a trendek és az igények megalapozzák ezeknek a termékeknek a népszerűségét. Látni, hogy egyre többen érzékenyebbek valamire, ezért is váltanak át erre az életmódra. Emellett minden könnyen elérhető, ami elkényelmesíti az embereket. Ráadásul rengeteg péksüteményt fogyasztunk, ekkora mennyiségű gluténhez nincs hozzászokva az emberi szervezet. Ha belegondolunk, régebben nem volt ez, olykor-olykor a szalonna, kolbász vagy más étel mellé egy-egy szelet kenyeret megettek, mellette pedig nagyon sok zöldséget is fogyasztottak. Ez már manapság nem annyira mondható el, eléggé kikopott a zöldségfogyasztás a napi étkezésekből  

- vélekedett a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesületének elnökhelyettese.

Már nem kell sokat várni: különleges magyar lisztek tarolják le a hazai boltokat

Ősgabona lisztekkel rukkolt elő az ÖMKi.

Hozzátette, hogy teljesen átalakultak az étkezési szokásaink, nagyon sok tejet és tejterméket eszünk, emellett a müzlik is nagyon felkapottak lettek. A szervezetünk egy bizonyos szintig tolerálja ezeket, de túlzott bevitel után érzékenységek alakulhatnak ki, mint például a laktóz-vagy gluténérzékenység.

Az örök kérdés: tényleg egészségesebb a vegetáriánus vagy vegán étrend?

Mint ahogyan Bányai Tibor fogalmazott, az evolúció nem véletlenül „talált ki” minket mindenevőnek, nem szabad a szélsőségekig elmenni. A szervezetünknek szüksége van húsokra, köretekre, fehérjékre és növényekre egyaránt. A hal, disznó, csirke és a zöldségek, gyümölcsök is fontosak számunkra, azonban nem sok ember étkezésében figyelhető meg a sokszínű táplálkozás. A szakember kiemelte, hogy az lenne a cél, hogy jó minőségű, egészséges kenyérféléket, húsféléket és növényi alapú termékeket fogyasszunk, megfelelő arányban. Ha valaki 100%-ban elhagy valamit, az nem feltétlenül jó (kivéve, ha egészségügyi problémák miatt nem lehet az adott terméket fogyasztani), sőt, ha mindent teljesen kizárunk, az a bélbolyhoknak sem jó. Tehát sosem szabad szélsőséges utakon járnunk, nagyon fontos, hogy megtaláljuk az egyensúlyt.

Valóban környezettudatosabb a Z-generáció?

A Z-generáció esetében lehet jól megfigyelni azt, hogy ők azok, akik kimondják, hogy igenis figyelni kell a környezettudatosságra, és szükség van a növényi alapú, valamint a csomagolásmentes termékekre.

Egyre több magyar vesz ilyen élelmiszereket: akkor is ezt választják, ha drágább

A magyar vásárlók előnyben részesítik a környezetbarát termékeket.

Miért kell mélyebben a zsebébe nyúlnia annak, aki ilyen készítményeket szeretne vásárolni?

Aki vegán életmódot folytat, és ilyen ételeket készít, fontos, hogy minél teljesebb értékű legyen az adott étel, hogy tudja pótolni az állati eredetű termékek hiányát. Mivel ez sok háttértudást és komoly technológiát igényel, ezért az áruk is drágább. A szélsőségek mindig sok utánajárást és mély ismereteket igényelnek. Ha mindent megeszünk, tulajdonképpen elolvasunk egy receptet, és már főzhetünk, süthetünk is. Ebben az esetben azonban ez nem ilyen egyszerű, hiszen minden alapanyag esetében utána kell járni, hogy mi van benne, milyen fontos anyagokat tartalmaz, hogy pótolni lehessen a szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat és aminosavakat. Éppen ezért nagy figyelmet kell szentelni arra, hogy milyen alapanyagokat választunk. 

Letaszíthatják a trónról az állati eredetű termékeket?

Bár tény, hogy egyre nagyobb utat törnek maguknak a vegán élelmiszerek, felmerülhet a kérdés, hogy lehetnek-e valós konkurenciái az állati eredetű termékeknek? 

Valamilyen szinten igen, de nagyobb mértékben nem elképzelhető. Nem azért, mert nem nyitottak a fiatalok. Ez a személyiségekből és az étkezési szokásokból ered: ha valaki húsevő, jól érzi úgy magát, nem fog csak úgy átállni húsmentes életmódra. Főleg nem vidéken, ahol például a disznóvágásoknak még mindig nagy hagyományuk van. Ha megfigyeljük, látszik, hogy a nagyobb városokban a kereslet-kínálatban is jobban megjelennek a vegán termékek, a falvakban egyelőre még nem igazán. Ugyanez igaz a csomagolásmentes boltokra is  

- hangsúlyozta Bányai Tibor.

Hogy tud reagálni erre a trendre a mezőgazdaság?

A szakember elmondta, hogy különösebben nem kellett megváltoztatni a termelést, hiszen a termőterületek minimális, körülbelül 5%-án zajlik humán fogyasztásra szánt növények termesztése. A többi takarmányként hasznosul. Ha például 3 millió ember úgy döntene, hogy bizony átáll vegán vagy vegetáriánus életmódra, akkor is nagyjából fél megyényi területet kellene megváltoztatni. Tehát a termelésben nem okozott és valószínűleg komolyabban nem is fog változást okozni ez a trend. A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület elnökhelyettese kihangsúlyozta azt is, hogy a fenntarthatóság ügyében nem elég, ha csak néhányan indukálnak változásokat. A célok eléréséért nemcsak embereknek, hanem országoknak is, azon belül a nagyobb befolyással bíró országoknak is tennie kellene, máshogy egészen egyszerűen nem megy. Cikksorozatunk következő részében Éder Tamással, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnökével járunk utána a megválaszolatlan kérdéseknek.

www.agrarszektor.hu