Nagy valószínűséggel az egészségbiztosításról minden olvasónk rendelkezi valamilyen ismerettel. Ez az a 7%-os járulék, amely bérünkből levonva bekerül annak a felosztó-kirovó rendszernek büdzséjébe, amely alapján például a körzeti orvosnál megkapjuk az orvosi ellátást, amit ebből fedeznek. Ez az egészségbiztosítás nem egy választható elem, ez a teher minden bér terhei között ott szerepel és a KSH adatai szerint egyre inkább szükség van rá, mert a táppénzen töltött napok száma évről évre emelkedik, ami az általános egészségi állapot, valamint a gyógyulás/gyógyítás hatékonyságára is visszavezethető.

Éppen ezért az ellátás színvonalának és hatékonyságának jó minősége a munkavállaló és a munkáltató közös érdeke, hiszen senki nem szeret beteg lenni, és a munkáltató sem szereti, ha munkavállalója heteken át hiányzik, kiváltképpen ebben a munkaerőhiányos időszakban. Ez utóbbi aspektus elég könnyen számszerűsíthető egy be nem tartott határidő miatti bevételkiesés, vagy a hiányzó munkatárs szétosztott feladataiból eredő túlóraköltség formájában.

Ezekből az okokból vonható le az a következtetés, hogy az állami egészségbiztosításon alapuló egészségügyi ellátórendszer csak részben képes kiszolgálni a munkaerő-piaci szereplők igényeit. Így a gyorsan és színvonalas körülmények között gyógyulni vágyók automatikusan az önkéntes egészségbiztosítási rendszerek felé keresték a megoldást. 
Míg az egészségügyi kiadások folyamatosan nőttek, a kormányzati alrendszerek kiadásai nem követték a trendet, a teljes kiadás egyre nagyobb hányadát képezték a háztartások, valamint az önkéntes egyészségügy-finanszírozási rendszerek által biztosított források.

Tehát, a keresleti oldalon nagy az érdeklődés, azonban ez az ellátási forma meglehetősen költséges. 

Az egészségmegőrzés mint a munkáltató eszköze

A MABISZ tavaly novemberi közleménye szerint a cafeteria elemek között egyre nagyobb népszerűségnek örvend az egészségbiztosítás. A munkaáltatók 13%-a kínálta ezt a juttatási formát 2015-ben, 2016-ban 18%, 2017-ben ez a szám 27 %-ra emelkedett. A növekvő tendencia mögött áll a fentieken felül az, hogy a munkaerő megtartása egyre nagyobb kihívást jelent a munkaadók számára. 

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet kutatása szerint az erre irányuló intézkedések egyik népszerű eszköze, a cafeteria rendszer bevezetése, fejlesztése, valamint az egészségmegőrzési programok finanszírozása. Az egészségbiztosítás vonzerejét tovább növeli, hogy egy - a minimálbér 30%-áig (41 400 Ft) - adómentesen adható juttatásról beszélünk, ami éves szinten 496 800 forintnyi egészségre fordítható összeget jelent. Fontos azonban kiemelni, hogy az egészségbiztosítás nem a béren kívüli juttatások keretét terheli, így, az évi 450 000 Ft-os kereten felül adható.

Az egészségbiztosítás egyik típusa a finanszírozás alapú szolgáltatás, amely lényegében a felmerülő költségek fedezését teszi lehetővé, általában utólag és meghatározott összeghatárig, vagy bizonyos biztosítási események bekövetkeztekor, előre meghatározott díjtáblázat alapján nyújt térítést. Ilyen például a csonttörés, amely biztosítási csomagtól függően 10-50 000 Ft közötti térítést biztosít, vagy a műtéti térítés, amely 25-500 000 Ft közötti összeggel próbálja enyhíteni a bajunkat

Ennek hátránya, hogy a felmerülő költségeket - amelyek elég komoly mértéket is ölthetnek - a betegnek kell megelőlegeznie, a biztosítóval utólag lehet elszámolni.

A másik típus az ellátásszervezéssel összekötött biztosítási forma, amely mögött általában szerződött egészségügyi szolgáltató(k) áll(nak), azok teljes szolgáltatási palettájával, sok esetben árkedvezményt is biztosítva az ügyfélnek.

A magán egészségbiztosítás felhasználhatósága nagyban függ attól, hogy melyik biztosítónál milyen típusú és összetételű csomagot választunk. A paletta óriási, gyakorlatilag a betegszállítástól kezdve, a második orvosi véleményen át az egynapos sebészetig vehetők igénybe a szolgáltatások, sőt egyes biztosítók csomagjaiban gyógyulási támogatás, kórházi napi térítést, vagy betegség miatti keresetkiesés kompenzálást is találhatunk. Szintén előny, hogy sok esetben a biztosító partnerei között egészségügyi szolgáltató is megjelenik biztosítva ezzel a hatékony gyógyulást, ezzel együtt a rövid kapacitás-kiesést.

Kiragadva itt is egy konkrét biztosítói ajánlatot egy alacsonyabb árszintű biztosítási csomaghoz jár
- call center szolgáltatás, 
- korlátlan belgyógyászati, alap labor, alap diagnosztikai vizsgálat, 
- 20%-os kedvezmény a szerződött partner intézményeiben a biztosítással nem fedezett szolgáltatásokra.

Egy magasabb kategóriájú csomag a fentieken felül
- 300 000 Ft értékben egynapos sebészeti beavatkozást
- képalkotó és endoszkópos eljárást 300 000 Ft összeghatárig
- 12 alkalommal szakorvosi ellátást.

A gyors és színvonalas gyógyulás gazdasági szempontból vett előnyei melletti fontos a munkavállalóban keltett pozitív érzés: a munkaadója számára fontos az egészsége, törődnek vele, fontos a cége számára. Ezért, ha már e juttatás mellet döntött a vállalat, érdemes ügyelni arra, hogy milyen színvonalú szolgáltatást nyújt a választott partner, milyen élményben lesz része a munkavállalóinak. A munkavállalónak pedig érdemes végiggondolniok, hogy melyek azok az ellátások, amelyekre nagy valószínűséggel igényt tarthatnak, akár meglévő betegség kapcsán, akár prevenciós jelleggel, vagy gyermekvállalás esetén.

Ha nincs munkáltató, vagy nem kínálja ezt a juttatást

Ebben az esetben is érdemes elgondolkodni azon, hogy ha baj van, milyen körülmények között, milyen gyorsan szeretnénk gyógyulni, illetve mekkora bevételkiesést jelent egy elhúzódó betegség. Különösen akkor, ha olyan vállalkozási formában űzzük tevékenységünket, amelytől távol maradva elég gyorsan igen nagy finanszírozási bajba kerülhetünk, esetleg vállalkozásunk ügyfelet vagy megrendelést veszít. 

Minden esetben mérlegeljük, milyen az egészségi állapotunk, milyen kockázatot hordozunk, milyen tervezhető vagy tervezett egészségügyi események állnak előttünk. Ha magunk finanszírozzuk egészségbiztosításunkat, akkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a havi díjak mint „befektetési összegek”, „megtérülnek-e” a várható orvosi költségek viszonylatában.
forrás: hrportal.hu

Gál István
Hr szakértő