Egyre jobban értjük a növények "véralvadását"
Az emlősök véralvadása a természet olyan csodája, amit bárki megfigyelhet. Egy kis sebnél percek alatt látható, amint a friss vér besűrűsödik, és rugalmasságát fokozatosan elveszítve elzárja a sebet.A növényeknek igaz nincs vére, de száraikban ugyanúgy éltető nedvek keringenek, amit egy sérülés esetén a vérhez hasonlóan meg kell őrizni.
Azt, hogy a tápanyagok a növények helyhez kötött sejtjei között apró csatornák ezrein közlekednek, eddig is tudták. A delaweri egyetem kutatócsoportja most azt vizsgálta, miként szabályozza ezeket a növény egy sérülés esetén – számol be róla a Modern Farmer szaklap alapján a hirado.hu.
Vizsgálataikból kiderült, hogy a növények a csatornák – szakszóval plazmodezmák – nyitását és zárását egy kallóz nevű, nagy molekulájú szénhidráttal vezérlik. Amikor a kallóz szint magas, a csatornák bezáródnak, amikor alacsony, kinyílnak.
A kutatás eredményeiből akár a mezőgazdaság is profitálhat – fotó: Shutterstock
A kutatás rávilágított, hogy különféle ingerek hatására a növény a kallóz szintjét lokálisan is tudja változtatni. Mikor például megvágjuk egy növény szárát, a kallóz szint általánosan megugrik, így a csatornákon keresztül alig jut ki az értékes tápanyag a szabadba. A sérült sejtek mellett lévő egészséges sejtekben viszont leesik a szint, emiatt gyors növekedés indul be, ami segít abban, hogy a növény "kinője a bajt".
A tapasztalatokon felbuzdulva most azt vizsgálják, miként lehet a növények természetes védekezőképességét tovább erősíteni. Esetleg a kallóz-plazmodezma rendszer segítségével növekedésüket serkenteni - amit profitra lehetne váltani a mezőgazdaságában.
Forrás: agroinform.hu