Egyre jobban értjük a növények "véralvadását"

2016. április 29. 07:51
A sejtjeik közötti csatornák elzárásával szigetelik el felsértett részeiket a növények. Kifinomultabban reagálnak a külső hatásokra, mint eddig hitték.

Az emlősök véralvadása a természet olyan csodája, amit bárki megfigyelhet. Egy kis sebnél percek alatt látható, amint a friss vér besűrűsödik, és rugalmasságát fokozatosan elveszítve elzárja a sebet.A növényeknek igaz nincs vére, de száraikban ugyanúgy éltető nedvek keringenek, amit egy sérülés esetén a vérhez hasonlóan meg kell őrizni.

Azt, hogy a tápanyagok a növények helyhez kötött sejtjei között apró csatornák ezrein közlekednek, eddig is tudták. A delaweri egyetem kutatócsoportja most azt vizsgálta, miként szabályozza ezeket a növény egy sérülés esetén – számol be róla a Modern Farmer szaklap alapján a hirado.hu.

Vizsgálataikból kiderült, hogy a növények a csatornák – szakszóval plazmodezmák – nyitását és zárását egy kallóz nevű, nagy molekulájú szénhidráttal vezérlik. Amikor a kallóz szint magas, a csatornák bezáródnak, amikor alacsony, kinyílnak.

levél

A kutatás eredményeiből akár a mezőgazdaság is profitálhat – fotó: Shutterstock

A kutatás rávilágított, hogy különféle ingerek hatására a növény a kallóz szintjét lokálisan is tudja változtatni. Mikor például megvágjuk egy növény szárát, a kallóz szint általánosan megugrik, így a csatornákon keresztül alig jut ki az értékes tápanyag a szabadba. A sérült sejtek mellett lévő egészséges sejtekben viszont leesik a szint, emiatt gyors növekedés indul be, ami segít abban, hogy a növény "kinője a bajt".

A tapasztalatokon felbuzdulva most azt vizsgálják, miként lehet a növények természetes védekezőképességét tovább erősíteni. Esetleg a kallóz-plazmodezma rendszer segítségével növekedésüket serkenteni - amit profitra lehetne váltani a mezőgazdaságában.

Forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Új szabályok vonatkoznak a dolgozókra

2016. június 23. 07:43
Több pontban változik a munka törvénykönyve – Összhang az Európai Unióval Módosította az Országgyűlés a munka törvénykönyvét. A korábbi tárgyalások alapján komolyabb változásokra lehetett számítani, ám végül csak az uniós kötelezettségekkel összhangban változik a joganyag.
 

A fiatalok gyorsabbak, de az idősebbek ismerik az egérutat

2018. február 26. 07:51
Becslések szerint 2030-ra minden 3. munkavállaló 55 év feletti lesz az Európai Unióban. Márpedig ez a helyzet elgondolkodásra és alighanem szemléletváltásra kell, hogy késztesse a hazai HR szakmát és a cégvezetőket is. Nagyon nehéz lesz csak „fiatalos csapatokat” építeni. Márpedig jelenleg úgy tűnik, hogy nagyon erősek az előítéletek a középkorú (45 év feletti) munkavállalókkal szemben. Ezt tapasztalták a Restart-Up közösség alapítói is, akiknek fejvadászok jelezték, hogy hegyekben állnak náluk 45 év feletti, képzett, tapasztalt munkavállalók életrajzai, akiket nem tudnak elhelyezni. Az előítéletek ellen dolgozik, ezért szervezett a Restart-Up előadást és workshopot HR-eseknek a 45 év felettiek foglalkoztatásáról munkaerőhiány idején.