Élt 22 évet (1991 – 2013)

2013. július 16. 11:44
Magyarországon az első, sokáig az egyetlen, s hanyatlásában is a legelső.
Élt 22 évet (1991 – 2013)

A száraz hír: a nemzetgazdasági miniszter aláírta a Sütőipari Szakágazati Kollektív Szerződés kiterjesztésének visszavonását.

A háttér:  1991-ben az akkori 39 sütőipari vállalat attól vezérelve, hogy a munkaerőpiacon egyenlő feltételeket teremtsen, aláírta a Sütőipari Keret Kollektív Szerződést. A mai napig egyedülálló, hogy arányosított bértarifa táblázatot is tartalmazott, meghatározva az egyes fizikai és szellemi munkakörök minimális bértételeit.

E szerződést – sok jogi huzavona után – 1995-ben kiterjesztette az akkori munkaügyi miniszter. Ettől kezdve minden fórumon és tanulmányban példaként kezelték a sütőipari Ksz-t.

Ezek után, szinte minden évben a KSZ újra tárgyalásra, módosításra került, ha a szöveges rész nem is, de a bértarifa évente változott – igaz, az utóbbi években a kategóriák jelentősen összecsúsztak (zárult az olló).

Időközben több, mint 1200 vállalkozás lett a sütőiparban, ezek nem mindegyike lett tagja a munkaadói oldalt képviselő Magyar Pékszövetségnek, s változtak a jogszabályok is.

2006-ban egyszer már felmondta a Magyar Pékszövetség a KSZ-t, de akkor még sikerült ésszerű tárgyalás sorozat eredményeként épp a felmondási idő utolsó napján az új módosítást aláírni.

2012. elején a Pékszövetség újra felmondta a KSZ-t, mondván, hogy jelentős terheket ró a munkáltatókra, holott ekkor már szinte teljes egészében az Mt. előírásait, illetve bérek tekintetében a minimálbér és környékének összegeit tartalmazta.

Újabb tárgyalás sorozat kezdődött, immár figyelembe kellett venni az új Mt-t is. Januártól novemberig folytak a tárgyalások, melynek aláírásra kész változat lett az eredménye. Ekkor derült ki, hogy a Magyar Pékszövetség tagjainak száma nem tömöríti azt a munkavállalói létszámot, amely elegendő lehetne a kiterjesztéshez a jogszabály szerint. A Pékszövetség arra akarta rávenni a szakszervezeti oldalt, hogy előre, írásban fogadja el, hogy amennyiben a kiterjesztés nem történik meg, akkor nem él a KSZ. Ezt természetesen a szakszervezeti oldal elfogadhatatlannak tartotta.

E mozzanat is azt bizonyítja, hogy a munkaadóknak egyáltalán nem fontos a kollektív szerződés, csak arra akarják használni, hogy versenytársaiknak szabjanak gátakat, feltételeket.

Ezek után a tárgyalások megszakadtak, sőt, az ÉFOSZ Sütöipari Szakmai Érdekközössége is kénytelen volt felmondani.

A kiterjesztés visszavonását a nemzetgazdasági miniszter aláírta, az a 2013. évi 121. sz. Magyar közlönyben megjelent, a megjelenéstől számított 30 nap múlva lép hatályba. Addig tehát változatlanul minden sütőipari vállalkozásra kötelező a KSZ előírásainak alkalmazása.

Szakszervezetünknek ettől kezdve két lehetősége marad. Egy, hogy minél jobb helyi kollektív szerződéseket kössön, erre van is több példa, legutóbb pl. a Ceres Zrt.-nél korrekt Ksz került aláírásra.

A másik, amire különös hangsúly fogunk fektetni, hogy munkaügyi ellenőrzésekkel vizsgáltassuk meg, mily módon alkalmazzák a cégek azokat a munkaügyi szabályokat, melyeket az Mt-hez képest csak KSZ-ben lehet másképp szabályozni.

Mi abban bízunk, hogy a szakma előbb – utóbb átesik egy teljes tisztulási folyamaton, s akkor újra kezdhetjük a kölcsönös érdekeken alapuló alkufolyamatot. Ehhez azonban egy más típusú generációváltásra van szükség a munkaadói oldalon.

 

(a miniszteri határozat szövege letölthető honlapunk Dokumentumok menüpontjában)

Kapcsolódó cikkek

Mi a helyzet az illegális kutakkal?

2016. augusztus 17. 08:04
A 2016. június 4. előtt illegálisan kialakított kút fennmaradását bírságmentesen lehet engedélyeztetni az illetékes vízügyi hatóságoknál 2018 végéig. Az ehhez szükséges jogszabályi változás most lehetővé teszi, hogy az engedély nélkül kialakított vízilétesítményeket legalizálják. A törvénymódosítás továbbá azt is lehetővé teszi, hogy a legálissá vált kutakkal európai uniós forrásokra is pályázhassanak.

Az áremelkedések ellenére a földárak még most sem túlzottan magasak

2017. március 28. 08:00
 
Jórészt túl vagyunk a Földet a gazdáknak programon, amelynek keretében 185 ezer hektár került magánkézbe az államtól, 260 milliárdos vételáron. Ez 9 ezer földrészletet és országosan 1,4 millió forintos átlagárat jelent. 200 milliárdot hitelből finanszíroztak a gazdálkodók.