Élt 22 évet (1991 – 2013)

2013. július 16. 11:44
Magyarországon az első, sokáig az egyetlen, s hanyatlásában is a legelső.
Élt 22 évet (1991 – 2013)

A száraz hír: a nemzetgazdasági miniszter aláírta a Sütőipari Szakágazati Kollektív Szerződés kiterjesztésének visszavonását.

A háttér:  1991-ben az akkori 39 sütőipari vállalat attól vezérelve, hogy a munkaerőpiacon egyenlő feltételeket teremtsen, aláírta a Sütőipari Keret Kollektív Szerződést. A mai napig egyedülálló, hogy arányosított bértarifa táblázatot is tartalmazott, meghatározva az egyes fizikai és szellemi munkakörök minimális bértételeit.

E szerződést – sok jogi huzavona után – 1995-ben kiterjesztette az akkori munkaügyi miniszter. Ettől kezdve minden fórumon és tanulmányban példaként kezelték a sütőipari Ksz-t.

Ezek után, szinte minden évben a KSZ újra tárgyalásra, módosításra került, ha a szöveges rész nem is, de a bértarifa évente változott – igaz, az utóbbi években a kategóriák jelentősen összecsúsztak (zárult az olló).

Időközben több, mint 1200 vállalkozás lett a sütőiparban, ezek nem mindegyike lett tagja a munkaadói oldalt képviselő Magyar Pékszövetségnek, s változtak a jogszabályok is.

2006-ban egyszer már felmondta a Magyar Pékszövetség a KSZ-t, de akkor még sikerült ésszerű tárgyalás sorozat eredményeként épp a felmondási idő utolsó napján az új módosítást aláírni.

2012. elején a Pékszövetség újra felmondta a KSZ-t, mondván, hogy jelentős terheket ró a munkáltatókra, holott ekkor már szinte teljes egészében az Mt. előírásait, illetve bérek tekintetében a minimálbér és környékének összegeit tartalmazta.

Újabb tárgyalás sorozat kezdődött, immár figyelembe kellett venni az új Mt-t is. Januártól novemberig folytak a tárgyalások, melynek aláírásra kész változat lett az eredménye. Ekkor derült ki, hogy a Magyar Pékszövetség tagjainak száma nem tömöríti azt a munkavállalói létszámot, amely elegendő lehetne a kiterjesztéshez a jogszabály szerint. A Pékszövetség arra akarta rávenni a szakszervezeti oldalt, hogy előre, írásban fogadja el, hogy amennyiben a kiterjesztés nem történik meg, akkor nem él a KSZ. Ezt természetesen a szakszervezeti oldal elfogadhatatlannak tartotta.

E mozzanat is azt bizonyítja, hogy a munkaadóknak egyáltalán nem fontos a kollektív szerződés, csak arra akarják használni, hogy versenytársaiknak szabjanak gátakat, feltételeket.

Ezek után a tárgyalások megszakadtak, sőt, az ÉFOSZ Sütöipari Szakmai Érdekközössége is kénytelen volt felmondani.

A kiterjesztés visszavonását a nemzetgazdasági miniszter aláírta, az a 2013. évi 121. sz. Magyar közlönyben megjelent, a megjelenéstől számított 30 nap múlva lép hatályba. Addig tehát változatlanul minden sütőipari vállalkozásra kötelező a KSZ előírásainak alkalmazása.

Szakszervezetünknek ettől kezdve két lehetősége marad. Egy, hogy minél jobb helyi kollektív szerződéseket kössön, erre van is több példa, legutóbb pl. a Ceres Zrt.-nél korrekt Ksz került aláírásra.

A másik, amire különös hangsúly fogunk fektetni, hogy munkaügyi ellenőrzésekkel vizsgáltassuk meg, mily módon alkalmazzák a cégek azokat a munkaügyi szabályokat, melyeket az Mt-hez képest csak KSZ-ben lehet másképp szabályozni.

Mi abban bízunk, hogy a szakma előbb – utóbb átesik egy teljes tisztulási folyamaton, s akkor újra kezdhetjük a kölcsönös érdekeken alapuló alkufolyamatot. Ehhez azonban egy más típusú generációváltásra van szükség a munkaadói oldalon.

 

(a miniszteri határozat szövege letölthető honlapunk Dokumentumok menüpontjában)

Kapcsolódó cikkek

Sok munkáltató feketézik, egyből jön a munkaügyi bírság

2018. június 26. 10:33
Munkaügyi szabálytalanságot találtak a revizorok a vizsgált 1042 munkáltató 81 százalékánál, az ellenőrzött csaknem négyezer munkavállalónak pedig 69 százalékánál az áprilisi akcióellenőrzésen. A legtöbb probléma az építőipart érintette, és jellemzően a fekete foglalkoztatásból adódott – ismertette jelentésében a Pénzügyminisztérium munkaügyi főosztálya a tárca honlapján.

Ha nagy nem is lehet a magyar mezőgazdaság, de sikeres igen

2016. november 21. 11:36
Ma a mezőgazdasági nettó jövedelmek 2/3 része uniós pénz. Hogyan teljesítünk ezek nélkül? Számítások szerint a területalapú támogatással 2,5 milió hozható ki hektáranként. Mennyit ér a magyar föld? Az EU agrártermelésenek 2 százalékát adjuk. Tudunk-e nagyok lenni?