A klímaváltozás, a romló talajminőség és a korlátozott nagyságú termőterületek okozta kihívások új, ellenállóbb gabonák létrehozására ösztönzik a növénynemesítőket - írja közleményében a K&H Bank Zrt. . Így jött létre a tritikálé – neve a búza (triticum) és a rozs (secale) latin nevének kombinációjából ered –, ami a többi gabonához viszonyítva gazdaságosabban termeszthető, és egyesíti a szülők jó tulajdonságait

A búzától örökölt magas terméspotenciálnak, illetve a rozsból származó ellenállóképességnek köszönhetően a tritikálé gyengébb talajminőségű területeken, szélsőséges időjárási körülmények között is magas terméshozammal termeszthető. Mindezen tulajdonságok ellenére felhasználása eddig a takarmányozásra korlátozódott, illetve mint megújuló energiaforrás van szerepe. 

A tritikálé humáncélú felhasználásához pontosan kell ismerni a növény beltartalmi összetételét és táplálkozás-élettani tulajdonságait. Meg kell határozni a minőségi elvárásokat, és nem maradhat el a minőségi jellemzők összetett vizsgálata és értelmezése sem – mondta el Langó Bernadett, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. kutatója, aki a tritikálé emberi táplálkozásban rejlő lehetőségeit vizsgálja. 

A kutátas eredményei hozzájárulhatnak a tritikálé minőségi kritérium-rendszerének kialakításához, és ezzel az élelmiszercélú alkalmazási szabályok megalkotásához. Az eredmények iránymutatók lehetnek a minőség további javítására a nemesítésben, így a jövőben fajták hozhatók létre, amelyek megőrizhetik a magyar fajták dominanciáját a vetőmagpiacon. A kutatás eredményeként a szegedi tritikáléfajták élelmiszeripari hasznosítása a környéken már megindult – tette hozzá Langó Bernadett. 

www.agrarszektor.hu