Elveszik a ki nem vett szabadság?

2017. április 10. 07:42
Hogyan járjon el a munkáltató, ha megállapodott a munkavállalókkal az előző év végén, hogy átviszik a következő évre az életkor szerinti szabadságnapokat, és azokat március 31-éig kiveszik a dolgozók, de erre nem került sor? Ilyen esetben elvesznek a szabadságnapok a határidő után? Mit tehet a munkáltató, ha a dolgozók nem vették ki a szabadságnapokat? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.

Főszabályként a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, kivéve, ha a törvény megengedi az ettől való eltérést, mint például a munka törvénykönyve (Mt.) 123. paragrafusában az életkor alapján járó, valamint a következő évre áttolható pótszabadság esetén.

Az életkori pótszabadság továbbviteléről először is minden évben külön meg kell állapodniuk a feleknek. A pótszabadság a következő év végéig, és nem március 31. napjáig adható ki. Fontos leszögezni, hogy a szabadság kiadása minden esetben a munkáltató joga és kötelezettsége is. Töretlen a bírói gyakorlat azt illetően, hogy sem peres eljárásban, sem munkaügyi ellenőrzés esetén nem hivatkozhat a munkáltató arra, hogy a munkavállaló nem vette ki a szabadságot – akár azt a hét munkanapot, mellyel maga rendelkezik.

A szabadságra vonatkozó igény nem évül el a munkaviszony fennállása alatt. Tekintettel arra, hogy bizonyos idő után a felgyülemlett szabadság kiadása technikailag nem lehetséges (mivel a munkavállaló túlzottan hosszú ideig lenne távol), így a felhalmozott szabadságnapokat mielőbb ki kell adni. Azzal együtt, hogy a szabadságot a munkáltató adja ki, az időpontról egyeztetnie kell a munkavállalóval.

A gyakorlatban az is előfordult, hogy a munkáltató 10 évig nem adta ki a felgyülemlett szabadságnapokat, így azok kiadására technikailag már nem volt mód, pénzben megváltani pedig kizárólag a munkaviszony megszűnésekor lehet. A szabadság nem kiadása a munkáltató jogsértésének minősül.

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Ismét szállíthatunk élő szarvasmarhát Törökországba

2016. június 15. 09:37
Bognár Lajos országos főállatorvos a magyarországi export növelése érdekében öt EU-n kívüli és két uniós ország magas rangú állategészségügyi tisztviselőjével folytatott kétoldalú egyeztetéseket az Állategészségügyi Világszervezet májusi éves közgyűlésén. A megbeszélések eredményeként a jövőben több termékkörben elindulhat, vagy – a korábbinál kedvezőbb feltételekkel – folytatódhat egyes élőállatok és élelmiszeripari termékek exportja.

A szakképzésen is múlik a mezőgazdaság versenyképessége

2017. december 12. 07:48
A magyar mezőgazdaság versenyképessége nagymértékben függ az ágazatban dolgozók szakképzettségétől, a szakemberhiány megoldásától, és az oktatás minőségétől - hangsúlyozta a földművelésügyi miniszter hétfőn Nagykátán, a Földművelésügyi Minisztérium (FM), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és hét, az FM fenntartása alatt működő agrár szakképző iskola közötti megállapodás aláírásán.