Emelkedhet az idénymunkások fizetése?
A mezőgazdasági idénymunkások egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelmének emeléséről, valamint a termőfölddel kapcsolatos illetékmentességi szabályok enyhítéséről nyújtott be törvénymódosító javaslatot Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, fideszes parlamenti képviselő a fokozódó munkaerőhiány enyhítése érdekében. A javaslatokat a héten tárgyalja az Országgyűlés - írja az MTI.
A javaslat 5870 forintról 8255 forintra emelné a napi jövedelmet, amelyet majd a jövőben a minimálbér növekedésével arányosan emelni kellene. Az agrárkamara azt javasolja, hogy ezt a rendelkezést már a 2017-ben megszerzett jövedelemre is alkalmazzák.
Mindezt azzal indokolták, hogy folyamatosan emelkednek az idényjellegű foglalkoztatás bérköltségei: míg 2014-ben a mezőgazdasági idénymunkások átlagos napi bére 5000-5500 forint körül alakult, addig mára már 8000 forint alatt szinte lehetetlen munkavállalót találni mezőgazdasági munkákra. Emiatt fennáll a veszélye annak, hogy a munkavállalók túllépik az adómentes keretösszeget, ezáltal utólagosan adófizetésre és személyi jövedelemadó-bevallás benyújtására válnak kötelezetté - ismertette a NAK.
A közlemény szerint a törvénymódosítással elkerülhető, hogy mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatása csökkenjen, és ezáltal a gazdálkodók még komolyabb munkaerőhiánnyal szembesüljenek.
MTI
hrportal.hu
Kapcsolódó cikkek
1868-ban indult el Debrecenben a magyar nyelvű felsőfokú agrárképzés. A jubileumot évfolyamtalálkozóval, konferenciával, a Tiszántúli Agrártudományi Napokkal ünnepli a Debreceni Egyetem agrárkara, amely ma már a világ kétszáz legjobb képzőhelye között van.
2017. szeptember 29. 09:10
Konkrét akciótervet és folyamatábrát dolgozott ki napokban közzétett útmutatójában az Európai Bizottság (EB) az élelmiszerek „kettős minőségével” kapcsolatban. Az EB részletezi, melyek azok az uniós jogi előírások, amelyeket a tagországoknak a „kettős élelmiszerminőség” vizsgálatakor figyelembe kell venniük, és kitér arra is, milyen egzaktabb módszerekkel állapíthatják meg a különbségeket. A mostani iránymutatásból látható, hogy a bizottság nem vonja kétségbe a „kettős minőség” létezését, de arra törekszik, hogy az ellenőrzéseket tudományos alapokra helyezze. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis egyes tagállamok – például Magyarország is – szakmaiatlan és szubjektív szempontok szerint vizsgálódtak, így eredményeik nem voltak alkalmasak a tényleges helyzet tisztázására.
