Így definiáljuk a mezőgazdasági idénymunkát

Az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavállalás területével a 2012. évi I.tv. (Mt.) 201-203.§-ai, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV.tv. (Efo.tv.) foglalkoznak. Ezek a szabályok számos közteherviselési, bejelentési, illetve munka- és pihenőidő könnyítést tartalmaznak, ezért alkalmazási körük körülhatárolt.  

Az Efo tv. célja az átmeneti, idényjellegű és alkalomszerű foglalkoztatás elősegítése, illetve az, hogy a munka esedékességéhez és a szezonális igényekhez igazítva kerülhessen sor a munkaviszony létesítésére.  Ennek érdekében két típusát ismeri az egyszerűsített foglalkoztatásnak: a mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkát, valamint az alkalmi munkavállalást.

A mezőgazdasági idénymunka fogalmát az Efo tv. külön is meghatározza. Ide tartoznak a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása - a továbbfeldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

A munka pedig akkor idényjellegű, ha az a nyújtott szolgáltatás természete miatt - a munkaszervezés körülményeitől függetlenül, vagyis munkaszervezéssel nem kiküszöbölhető módon - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. 

A munkaidő szabályai ezek

A munka- és pihenőidő szabályait, illetve annak korlátjait az Mt. tartalmazza. A napi munkaidő fő szabály szerint napi 8 óra. Ezen időtartamból az egy napra beosztott mennyiséget nevezzük beosztás szerinti napi munkaidőnek. Rugalmas előírás (Mt.203.§(3)), miszerint a napi munkaidő munkaidő-keret hiányában is beosztható egyenlőtlenül, így a napi munkaidő (8 óra) átlagban fog kijönni. Érvényesül továbbá az az alapszabály, hogy a napi, beosztás szerinti munkaidő legalább 4 és legfeljebb 12 óra lehet. Önmagában tehát az a körülmény, hogy a munkavállaló beosztás szerinti munkaideje 12 óra rendkívüli munkavégzést így nem fog eredményezni. Be kell ugyanakkor tartani a heti munkaidőkorlátot is, azaz a munkavállaló heti munkaideje 48 óra lehet, ezt azonban az egyenlőtlen munkaidő-beosztás időszakának átlagában kell figyelembe venni.

A pihenőidő korlátjai ezek

A munkaidővel együtt jár a pihenőidő, így a munkavállalónak az Mt. általános szabályai alapján legalább 8 órás napi és 2 napos heti pihenőidő is jár. Az Mt.105.§ (3)(c) bekezdés alapján idényjellegű munkavégzés esetében azonban elegendő havonta egyetlen pihenőnapot beosztani. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az Mt. azt is megengedi, hogy heti pihenőnapok helyett heti 48 óra pihenőidő vagy hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő kerüljön kiadásra. A munkavállalónak az egyenlőtlen munkaidő-beosztással lefedett időszak átlagában azonban legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani, azaz vele a munkaviszony lezárultakor el kell számolni.

Szabadság is keletkezik, amit meg kell váltani

Az Mt. alapvető szabálya, hogy minden munkavégzéshez kapcsolódóan szabadságra válik jogosulttá a munkavállaló. A szabadságot az általános szabályok szerint számítjuk ki (Mt.115-121.§-ok) a munkaviszony tartama alapján, majd pedig arányosítjuk, mint minden más esetben, amikor határozott idejű munkaviszonnyal dolgozunk. Kérdés a szabadság kiadásával és/vagy megváltásával összefüggésben vetődhet fel.

Az Mt. 201-203.§-ai kimondják, hogy a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések a Munka törvénykönyvében nem alkalmazandóak. Azt viszont az Mt. hasonlóképpen kimondja, hogy az Mt.125.§-ában rögzített megváltást alkalmazni kell, amennyiben keletkezik szabadság és az nem kerül kiadásra. A jogalkotó itt feltehetően abból indult ki, hogy a jogviszony jellegére tekintettel nem nagyon fog szabadság keletkezni, hanem a munkaviszony végén váltják meg a munkáltatók, amennyiben értékelhető szabadság keletkezik. A rövid időtartamok miatt ez nem is mindig áll elő. Amennyiben azonban mégis keletkezik szabadság, ezt ne felejtsük el megváltani.

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd