Ezek ma a legnépszerűbb szakmák

2018. július 06. 10:46
Idén a legtöbb nyolcadikos felvételiző szakácsnak jelentkezett a szakközépiskolákba, de az állami támogatás ellenére egyre kevesebb fiatal választja a szakképzőket.

A 2017/2018-as felvételen a szakács volt a legnépszerűbb szakma, majdnem kétezer diákot vettek fel ilyen tárgyú szakképzőbe az Oktatási Hivatal friss adatai szerint. A szakácsokat követi a pincér, az eladó, cukrász és a hegeszt, ezekre a szakképesítésekre mind ezer fölött jelentkeztek idén is.

Az idei tanévben ez volt a tíz legnépszerűbb szakma:

  1. szakács – 1910 fő
    2. pincér – 1656 fő
    3. eladó – 1648 fő
    4. cukrász 1622 fő
    5. hegesztő – 1447 fő
    6. asztalos – 927 fő
    7. mezőgazdasági gépész -843 fő
    8. gépi forgácsoló – 746 fő
    9. villanyszerelő – 687 fő
    10. pék – 573 fő

Bár a hivatalos oktatáspolitika igyekszik minél több fiatalt a szakképzés felé terelni a gimnáziumok helyett, ez egyelőre hatástalannak bizonyult. A 1999/2000-es tanévben még több 30 ezren, tíz évvel ezelőtt már csak 23 073-an, tavaly pedig már csak 18 818-an kezdhették meg tanulmányaikat a néhány éve szakközépiskolákká átnevezett egykori szakiskolák hároméves képzésein. Idén még kevesebb, 18 168 tanulót vettek fel szakközépiskolákba.

piacesprofit.hu

Kapcsolódó cikkek

Nem minden védett tulajdonság, ami annak látszik

2018. október 18. 12:43
A múlt héten arról írtam, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megsértése egy felmondásnál két okból is fontos. Egyrészt egy egyébként, a szokásos szempontok szerint jogszerű felmondás ellenére el lehet bukni a munkaügyi pert, ha a munkáltató megszegi a diszkrimináció tilalmát. Másrészt, ilyen esetben a munkavállaló kérheti, hogy helyezzék vissza a munkakörébe. A mai posztom arról szól, hogy mi is az a védett tulajdonság.

Így értelmezendő az állásidőre járó alapbérfizetési kötelezettség

2017. április 24. 07:49
Van-e foglalkoztatási kötelezettsége a munkáltatónak a munkavállaló munkaköre betöltésére való egészségügyi alkalmatlansága esetében, a munkaviszony megszüntetése hiányában? Megvalósulnak-e ilyenkor az állásidőre járó díjazás feltételei? – a Kúria döntése.