Felszerelik magukat a mezőgazdászok
Minden szegmensében nőtt az idei első fél évben a mezőgazdaságigép-piac, amely az elmúlt évek hasonló időszaki adataihoz viszonyítva a legnagyobb forgalmat bonyolította le – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) mintegy 140 mezőgép-forgalmazó és -gyártó eladási jelentése alapján készült felméréséből. A gazdaságok 76,6 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket 2017 első fél évében, ami 40 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi forgalomhoz képest. Az idei első negyedévet összehasonlítva a tavalyi hasonló időszakkal, 75 százalékos volt az eladások értékének növekedése.
Alkatrészek beszerzésére 23,5 milliárd forintot fordítottak a gazdálkodók, ami 19 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A 64 százalékos aránnyal a legnagyobb szeletet az erőgépek hasították ki az első féléves gépforgalomból. Ezen belül 54 százalékos részarányt képviselnek a traktorok, 33 százalék a gabona arató-cséplő gépek és 13 százalék az egyéb erőgépek aránya.
Az AKI-hoz beérkezett adatok szerint a traktoroknál valamennyi motorteljesítmény-kategóriában nőttek az eladások. Bár a legnagyobb számban vásárolt traktorok teljesítménye 50 és 100 lóerő (37–74 kW) közé esik, az elmúlt években jelentősen nőtt a 261 lóerő (235 kW) feletti teljesítményű traktorok értékesítése. Utóbbi kategóriában az idei első fél évben 43 százalékkal nőtt a kereslet az egy évvel korábbi eladásokhoz viszonyítva. Jelentősen nőtt a gabonakombájnok eladása. A magajáró rakodók első féléves forgalma kiugróan, 68 százalékkal nőtt a bázisidőszakhoz képest, ami 208 rakodógép eladását jelentette. Ezen belül kiemelkedő a teleszkópos rakodók iránti kereslet, mintegy kétszer annyi, mint egy évvel korábban.
A vizsgált időszakban szinte valamennyi munkagépből is több fogyott, mint egy évvel korábban. Legnagyobb darabszámban a különböző talajművelő gépeket vásárolták a gazdaságok, közel 50 százalékkal többet, mint egy éve. A talajművelő gépeken belül a hengerekből több mint háromszor annyit, a váltva forgató ekékből közel kétszer annyit adtak el, mint a bázisidőszakban. Tápanyag-kijuttató gépekből 23 százalékkal, vetőgépekből 39 százalékkal vásároltak többet, növényvédő gépekből 22 százalékkal több talált gazdára ezen időszak alatt, mint az előző év azonos időszakában. A bálázók és a rendkezelő gépek értékesítése 85, illetve 10 százalékkal nőtt. A szálastakarmány-betakarító gépek eladása ugyanakkor összességében csökkent.
A mezőgazdasági célú szállító járművekből 56 százalékkal nőtt az eladás. Új mezőgazdasági pótkocsikból 74 százalékkal többet (457 darabot) értékesítettek, ami a szállító járművek 61 százalékát tette ki. Az AKI az idei kilátásokról korábban megállapította, hogy pozitívan hat a gépforgalomra a gépbeszerzési pályázatok iránti fokozott termelői érdeklődés, illetve az is, hogy a pénzintézetek is pozitívan állnak hozzá a géphitelezéshez és -lízingeléshez, viszont nem kedvez a gépvásárlásnak a beruházási támogatások beszűkülése.
Az európai mezőgazdaságigép-forgalom a 2013-ban elért 26,6 milliárd eurós csúcsot követően jelentősen visszaesett, 2016-ban például az európai traktorértékesítés 6,7 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Az egyes európai országok traktorpiacának alakulása ugyanakkor változatos képet mutat. A négy legnagyobb forgalmat bonyolító ország közül Németországban és Franciaországban jelentősen, 10,8, illetve 6 százalékkal csökkent a traktorok iránti kereslet, míg Olaszországban és Nagy-Britanniában alig 1 százalékkal mérséklődtek az eladások. Ezzel szemben Spanyolországban 7,8 százalékkal növekedett az értékesített új traktorok száma. Új uniós trend, hogy az újgép-eladások visszaesése mellett nő az érdeklődés a használt, néhány éves gépek iránt.
vg.hu