Feltűnően sok a pervesztes munkavállaló

2017. július 14. 09:10
A visszamenőleg vizsgált 310 munkaügyi per csak 20 százalékában állapították meg a bíróságok a munkáltatók jogellenességét, az adatokon még a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma is meglepődött.

A munkaügyi perek 70 százalékát a munkavállalók indítják a munkaviszonyuk megszüntetése miatt. Leggyakrabban a megszüntetés indokának valóságát és okszerűségét vitatják az alkalmazottak, de gyakori emellett a diszkriminációra és a joggal való visszaélésre hivatkozás is. A Kúria jogegységesítő tevékenységének legfontosabb eszköze a joggyakorlat-elemzés – mondta Tálné Molnár Erika kollégiumvezető-helyettes egy háttérbeszélgetésen. Legutóbb a joggal való visszaélés tilalmával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot és az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot vették górcső alá – tette hozzá.

Meglepő eredmény, hogy a 2011 és 2015 között vizsgált 310 per csak 20 százalékában állapították meg a bíróságok jogerősen – a joggal való visszaélés tilalma kapcsán – a munkáltatók jogellenességét. Ezek között csak két olyan per volt, amely a munkavállalóval szemben indult joggal való visszaélés miatt – mondta Hajdu Edit kúriai tanácselnök.

Fotó: Kurucz Árpád | MW/Archív

Az elemzőcsoport megállapította, hogy a perekben a joggal való visszaélés esetén a sértett fél csak kártérítést kérhet, és nem kérheti a jogviszonya helyreállítását, vagyis azt, hogy egy nyertes per esetén helyezzék vissza az állásába. „Nem titkolt szándékunk, hogy a jogalkotókra nyomást gyakoroljunk, hogy ezeknél az eseteknél az eredeti munkakörbe visszahelyezést ismét vegyék bele a munka törvénykönyvébe” – tette hozzá a tanácselnök.

A munkaügyi perekben először a megszüntetés indokának valóságát kell a bíróságoknak vizsgálniuk, ha ebben megállapítják a jogellenességet, a diszkrimináció és a joggal való visszaélés bizonyítása már fölösleges. Egy példát említve Hajdu Edit azt mondta: ha van egy felmondás, és annak indoka létszámcsökkentés, akkor a bíróság először megvizsgálja, hogy az jogszerű-e. Ha a létszámcsökkentés megállapítható, de a munkavállaló arra hivatkozik, hogy munkaviszonyának megszüntetése bosszúból, ártási szándékból történt, és ez bizonyítható, akkor a joggal való visszaélés megállapítható. De a mostani esetszámok azt tükrözik, hogy ezt sokszor nem sikerült bizonyítaniuk a munkavállalóknak a peres ügyekben – húzta alá.

Tánczos Rita bírónő, a diszkriminációval kapcsolatos joggyakorlatot elemző csoport vezetője rámutatott: akkor beszélhetünk diszkriminációról, ha valamilyen védett tulajdonság miatt keletkezett hátránya a munkavállalónak (nemi, faji, etnikai, vallási megkülönböztetés). A munkavállalók – csakúgy, mint a joggal való visszaélés tilalmával kapcsolatos perekben – 20 százalékban pernyertesek. A joggyakorlat-elemző csoport azt javasolja a bíróságoknak, hogy a jövőben minden diszkriminációs keresetet az általuk megfogalmazott logikai lépések szerint vizsgáljanak meg.

www.vg.hu

Kapcsolódó cikkek

Még mindig kevesen akarnak agrárszakmát tanulni

2017. december 12. 08:39
Partnerségi megállapodást kötött egymással a Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az agrárszakképzés fejlesztése érdekében. A cél, hogy minél többen akarjanak továbbtanulni az agrárképzésben.

Máris sokan háborognak Lázárék súlyos döntései miatt

2016. május 11. 08:17
Elégedetlenség kíséri a termelők körében a Miniszterelnökség döntéseit, amelyekkel a tárca nemrég meghatározta, kik nyerhetnek úgynevezett agrár-környezetgazdálkodási (akg) támogatásokat a Vidékfejlesztési Programban (VP). A gazdálkodók most szembesülnek azzal, hogy a minisztérium minden második kérelmezőt elutasított. A tárcának kényszerűségből kellett így határoznia, mert a beérkezett pályázatok támogatásigénye többszörösen meghaladta a VP-ben elkülönített környezetgazdálkodási pénzkeretet. A szintén nemrég elbírált ökogazdálkodási felhívásnál viszont szinte minden beadott kérelmet támogatni lehetett, mert itt az igények és a pénzügyi lehetőségek egyensúlyban álltak. Ugyanakkor a nyerteseknél is okozhat gondokat, hogy a Miniszterelnökség a pályázatokat későn bírálta el, ezért a termelők az idén nehezen vagy egyáltalán nem teljesíthetik egyes vállalt kötelezettségeiket, ha eddig a tárca döntéseire vártak.