Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely tiltaná, hogy egy munkavállaló egyszerre több munkáltatónál is munkát vállaljon. Azaz, ha a munkavállaló úgy dönt, hogy másik munkaviszony keretében is szeretne dolgozni, a munkáltatója alapos ok nélkül ezt nem akadályozhatja meg.

Ilyen alapos ok lehet a munkáltató konkurenciájánál történő párhuzamos munkavégzés. Ez ugyanis a munkáltató gazdasági érdekének sérelmével járna.

Bizonyos munkakörök esetében maga a jogszabály tiltja a több munkavégzésre irányuló jogviszony létrehozását. Vezető állású munkavállaló esetében ugyanis maga a munka törvénykönyve tiltja, hogy a munkavállaló bármilyen egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítsen. A munkavégzésre irányuló jogviszony fogalmába beletartozik minden olyan jogviszony, amelynek keretében az egyik fél a másik fél javára munkát végez legyen az megbízási, vállalkozási vagy egyéni vállalkozói jogviszony. Természetesen a vezető állású munkavállaló ettől eltérően is megállapodhat azon munkáltatójával, ahol a vezető állású munkakört betölti.

A munkavállaló pihenő idejében azt csinál, amit szeretne, így akár más munkát is vállalhat. Valamennyi munkáltató jogos elvárása azonban, hogy a munkavállaló a munkahelyén munkavégzésre alkalmas állapotban, az előírt időpontban megjelenjen a munkaviszonyból származó kötelezettségeit maradéktalanul teljesítse. Ennek megfelelően a munkavállaló kizárólag annyi munkaviszonyt tarthat fenn, amennyit illetően kötelezettségeinek maximálisan eleget tud tenni.

„Fontos hangsúlyozni, hogy valamennyi munkaviszony önálló munkaviszonynak minősül, mindegyik munkaviszony esetében ugyanazok a szabályok érvényesek, egyik munkáltatónak sem kell engedményeket tenni a munkavállalóval szembeni elvárások terén a másik munkaviszony miatt” – mondja el Tömösvári Andrea.

Ennek megfelelően valamennyi munkáltatónak be kell tartania a napi munkaidő maximumára, a heti pihenőidő, heti pihenőnapok kiadására vonatkozó jogszabályi előírásokat.

A munkavállaló alapbérét akkor sem lehet a minimálbér, vagy a garantált bérminimum összegénél alacsonyabb összegben meghatározni, ha a munkavállaló más munkaviszonyban keres annyit, hogy a két munkaviszonyból adódó keresete a jogszabály által meghatározott mértéket elérje.

A munkáltatóknak mindkét munkaviszony esetén úgy kell kezelnie a szabadságok és a táppénz elszámolását, hogy az megfeleljen a jogszabályi előírásoknak, hiszen önálló jogviszonyokról van szó. A munkavállaló kivett szabadságait így mindkét munkaviszony keretében ki kell írni, a táppénzes papírt pedig mindkét munkahelyen le kell adni.

A munkáltatónak fontos arra is figyelnie, hogy a munkavállaló lehetőleg ne egyszerre végezze a párhuzamos munkaviszonyból származó feladatait. Nem szerencsés a munkáltató számára, ha például az asszisztensi feladatokat ellátó munkavállalója a munkaidejében a másik munkaviszonyából eredő például telefonos ügyfélszolgálatot nyújt másik munkáltatójának virtuális asszisztensként. Ez esetben ugyanis azon kívül, hogy a munkavállaló teljes munkaidejét nem tudná kiaknázni, a feladatok késedelmes ellátásnak kockázata is felmerülhetne. Ha mindkét munkáltató hozzájárul a fent említett párhuzamos feladatellátáshoz, célszerű több munkáltató által létesített munkaviszonyt létrehozni a munkavállalóval.

A munka törvénykönyve általános együttműködési kötelezettséget ír elő a felek számára, így a munkavállaló köteles bejelenteni munkáltatójának, ha párhuzamosan másik munkaviszonyt létesít.

„Ez azért is fontos, mert a munkáltató ahhoz, hogy eleget tehessen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörnyezet biztosítását előíró jogszabályi kötelezettségének, fel kell mérje a párhuzamos munkavégzés okozta kockázatokat, mint a fáradtság vagy a figyelemzavar” – hívja fel a figyelmet az ügyvéd.

www.szakszervezetek.hu