Fiatalok: állásvesztés, bércsökkenés

2020. május 18. 07:41
A magyar fiatalok 27 százaléka vesztette el a munkáját és 32 százalékuk számít általános bércsökkenésre a koronavírus hatásai nyomán. Országos kutatás eredményeit publikálta a Zyntern.com Állásportál.
Fiatalok: állásvesztés, bércsökkenés

A Zyntern.com Állásportál idén második alkalommal végzett országos kutatást, amelynek fókusza a fiatalok (16-26 éves korosztály) munkaerő piaci preferenciáinak vizsgálata volt. A kutatás a közelmúltban zárult le és több, mint 3000 fiatal töltötte ki a 30 kérdéses kérdőívet az elmúlt 1 hónapban.

A kutatás kérdései többek között kitértek a fiatalok munkahely választási tényezőire, pályakezdő fizetési igényükre, a legvonzóbb munkaadókra és a koronavírus munkaerő piaci hatásaira. Az eredmények feldolgozása folyamatban van és egy átfogó elemzés hamarosan elérhető lesz az állásportál honlapján. A Zyntern.com csapata addig is összegyűjtötte a koronavírus munkaerő piaci hatásait vizsgáló kérdésekre adott válaszok eredményeit.
A “Mi kell nekünk a cégektől 2020” kutatás célja az volt, hogy minél részletesebb és árnyaltabb információkat gyűjtsön a legfiatalabb munkavállalói célcsoportról. Éppen ezért a demográfiai kérdések az alábbiak szerint tagolták halmazokra a válaszadókat: a kitöltők földrajzi megoszlását a főváros és vidék viszonylatában vizsgálta a kérdőív, a korosztályos megoszlásukat 4 korcsoport szerint (16-19, 20-23, 24-26 és 27+).

A válaszadók saját bevallásuk szerint összesen 36 hazai felsőoktatási intézmény aktív vagy egykori hallgatói(a középiskolás kitöltők számára nem volt kötelező intézmény megadása). A kitöltők továbbá jelölték, hogy milyen szakterületen tanulnak vagy dolgoznak jelenleg.

A kérdőív végén 3 specifikus kérdés tért ki a a koronavírus hatásaira. Az első kérdés arra vonatkozott, hogyan élik meg, milyen érzéseket vált ki a fiatalokból a koronavírus megjelenését és a nyomán kialakult válsághelyzet. A második kérdés arra vonatkozott, hogy milyen személyes munkaerő piaci tapasztalataik vannak, milyen hatással volt rájuk a koronavírus megjelenése. A harmadik kérdés pedig a koronavírus várható közép és hosszú távú munkaerőpiaci hatásaira vonatkozott. Mindhárom kérdés esetében 1-1, leginkább beszédes adat rövid ismertetésére térnek ki a kutatás szervezői.

Aggódnak a fiatalok

Arra a kérdésre, hogy “A koronavírus terjedése miatt kialakult jelenlegi helyzet milyen hatással van rád?” az összes kitöltő 32 százaléka válaszolta, hogy aggódik. Korosztályos megoszlás alapján a 24-26 éves korcsoport kitöltői jelezték a legmagasabb arányban, hogy aggodalmaskodnak. Szakterület szerinti megoszlás alapján a szakképzésben tanuló vagy dolgozó fiatalok aránya a legmagasabb az aggódó fiatalok között 54 százalékkal, amíg a legkevesebben az IT, technológia területen tanuló vagy dolgozó fiatalok, mindössze 16 százalékuk érez így. Regionális megoszlásban azonban számottevő különbség nem volt azok arányában, akik nyugtalannak a helyzet miatt (Budapest 32 százalék, vidék 33 százalék).

Lelkileg a helyzet leginkább a természettudományok és bölcsész területekről érkező kitöltőket érinti. Előbbi 9 százalék, míg utóbbi 5,5 százalékaválaszolta azt, hogy teljes parában van.

Munkaviszony vs. koronavírus

A második kérdésre „A koronavírus terjedése miatt kialakult helyzet milyen hatással van/volt a munkaviszonyodra?” az összes válaszadó 27 százaléka jelezte, hogy elvesztette gyakornoki vagy főállású munkáját.

Szakterületenkénti megoszlásban az látható, hogy a bölcsészek (38 százalék) és a szakmunkások (37 százalék) a leginkább érintettek munkaviszonyuk elvesztésében, őket pedig a gazdasági területeken tanuló és dolgozó fiatalok (31 százalék) követik. A kitöltők válaszai alapján a legkevésbé érintettek az agrár (15 százalék), a mérnöki (16 százalék) és az IT (18 százalék) területen dolgozó fiatal munkavállalók.

Korosztályos megoszlásban a 20-23 éves korcsoport a leginkább érintett, 32 százalékuk jelezte, hogy elvesztette a munkáját. Földrajzi megoszlás szerint pedig az látható, hogy a budapesti fiatalok nagyobb arányban vesztették el munkájukat (29 százalék) mint vidéki társaik (23,5 százalék). Az összes válaszadó 15 százaléka jelezte, hogy a fizetését csökkentették.

Digitális fejlesztések és nehezebb elhelyezkedés

A harmadik, koronavírus közép és hosszú távú munkaerő piaci hatásait vizsgáló kérdésre, a kitöltők több mint fele válaszolta, hogy a cégek erőteljes digitális fejlesztésekbe fognak kezdeni (55,5 százalék), illetve, hogy nehezebb lesz elhelyezkedni a munkaerőpiacon (50,5 százalék).

Szakterület szerinti megoszlásban látható, hogy leginkább a bölcsészettudományok (59 százalék) és társadalomtudományok, pedagógia területén tanuló és dolgozó fiatalok (58 százalék) számítanak arra, hogy nehezebb lesz elhelyezkedni a koronavírus hatásai nyomán. Őket követik a gazdasági területeken tanuló és dolgozó fiatalok, akiknek közel 54 százaléka számol nehézségekkel.

Korosztályos megoszlásban a 24-26 éves korosztály a legborulátóbb, több mint 55 százalék gondolja úgy, hogy nehezebb lesz munkát találni. A vidéki fiatalok optimistábbak a kérdésben budapesti társaiknál. Előbbi 47 százaléka, míg utóbbi 53 százaléka számít nehezebb elhelyezkedési lehetőségekkel.

Szintén a koronavírus közép és hosszú távú munkaerő piaci hatásait vizsgáló kérdés kapcsán, az összes válaszadó 34 százaléka gondolja azt, hogy csökkeni fognak a bérek a vírus nyomán.

A bérek változásával kapcsolatban is, igaz csak néhány százalékponttal, de optimistábbak a vidéki fiatalok. Amíg a fővárosi válaszadók 35 százaléka, addig a vidékiek 32 százaléka számít átlagos bércsökkenésre. Ugyanakkor 3,2 százalékuk bér emelkedésekre számít a vírus középtávú hatásaként.

A szakterületenkénti megoszlásban a bölcsészek 40 százaléka, a középiskolai diákok 37 százaléka, és a műszaki/mérnöki területeken dolgozók 36,5 százaléka számol bércsökkenéssel.

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Minimálbérhez kötött juttatások – emelt összegű – számítása

2021. február 04. 13:16
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében 2021. január 25-én aláírt bérmegállapodásnak megfelelően 2021. január 28-án megjelent a 21/2021. sz. Kormányrendelet, melynek értelmében ahol jogszabályi rendelkezés a tárgyév január hónapjában érvényes minimálbérhez (kötelező legkisebb munkabér) kötött juttatást tartalmaz, ott a 2021. február 1-jétől érvényes magasabb összegű minimálbért kell alapul venni a számítások során. 

Hogyan adózik a természetbeni juttatás? – válaszolt a NAV

2021. június 28. 12:49
A különféle juttatások adózásáról kérdeztük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. Amint a válaszokból kiderül, még az sem mindegy, hogy saját munkatársainknak adott saját termékünket milyen áron számoljuk el: lehet adómentes és adóköteles is.