A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,2 százalékkal az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) ára nőtt, ezen belül a járműüzemanyagokért 15 százalékkal kellett többet fizetni – írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a Világgazdaság.
A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 5,9, a szolgáltatásoké 1,6 százalékkal emelkedett. A háztartási energia 1,4 százalékkal drágult, ezen belül a tűzifa ára 13,2, a palackos gázé 4,6 százalékkal nőtt, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott. A ruházkodási cikkekért 0,6 százalékkal többet, a tartós fogyasztási cikkekért 1,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
A KSH jelentése szerint 1 hónap alatt, idén májushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,4 százalékkal mérséklődött, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) árának 4,4 százalékos csökkenése következményeként – ez utóbbi csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt.
Az egyéb cikkek ára 1,3, ezen belül a járműüzemanyagoké 3,2 százalékkal emelkedett. A szeszes italok, dohányáruk 1,3, a szolgáltatások 0,2 százalékkal drágultak. A háztartási energia ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,1, a ruházkodási cikkeké 0,2 százalékkal mérséklődött.
A KSH végül hozzáteszi: idén az első fél évben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal nőttek.
Az idén 2,8 százalék körül alakulhat az inflációVirovácz Péter, az ING vezető makrogazdasági elemzője szerint a fogyasztói árak gyorsulása mögött – ahogyan arra számítani lehetett – az üzemanyagok árának 15 százalékos éves alapú növekedése áll. Az itt tapasztalt gyorsuló árdinamika májushoz képest önmagában 0,4 százalékpontos gyorsulást jelent az inflációban. EKÖZBEN AZ ÉLELMISZEREK ESETÉBEN NÉMIKÉPP LASSULT AZ ÁREMELKEDÉS MÉRTÉKE, BÁR MÉG MINDIG ÁTLAG FELETTI AZ ADAT.
A maginfláció változatlanságát magyarázza, hogy a tartós fogyasztási cikkek esetében ismét 1,1 százalékos áresést mért a KSH, miközben a szolgáltatások esetében és némiképp csökkent az inflációs mutató (1,6 százalékra) – tette hozzá.
Virovácz hozzátette, várakozásaik szerint a nyári hónapokban az infláció a 3 százalékos jegybanki cél felett alakulhat, összhangban az MNB várakozásával. Felfelé mutató kockázatot jelenthet az árfolyam további gyengülése, illetve az olaj világpiaci árának tartós emelkedése. Az idei év egészét tekintve átlagosan 2,8 százalékos inflációt prognosztizálunk – fűzte hozzá az elemző.
„Az üzemanyagok mellett váratlanul gyorsult a dohánytermékek árnövekedése is. A továbbra is gyenge árnyomásra utal, hogy a maginfláció 2,4 százalékos maradt, míg a kosárba tartozó termékek és szolgáltatások árai 0,3 százalékkal emelkedtek májushoz képest. Az igen dinamikus bérnövekedés továbbra sem jelenik meg az árakban, csupán egyes részterületeken, de egyelőre nem látszik a forint gyengülésének hatása sem” – véli Beer Krisztián, a Takarékbank elemzője.
Elmondása alapján az év végére az infláció ismét kissé mérséklődhet, így idén átlagosan 2,7 százalékos inflációra számítunk, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése, valamint a forint gyengülése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, bár ennek még nem mutatkoznak jelei.
Szerinte ezzel szemben a tartósan alacsony importált infláció, valamint a bér- és vállalkozói terhek csökkentése fékezhetik az árak emelkedését. Emiatt az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a Monetáris Tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával. Kifejtette, jövő évben 3 százalék körül ingadozhat az infláció, éves átlagban 2,8 százalékos inflációra számítanak.
A Világgazdaság által megkérdezett elemzők előzetesen arra számítottak, hogy az infláció mértéke átlépi majd a 3 százalékos célt, sőt 3,2 százalékos fogyasztói árindexszel számoltak.
