Ha így megy tovább, eltűnik a szuper magyar alma

2017. július 28. 08:37

Évről évre egyre kisebb a minőségi alma termésmennyisége, és romlik a termésbiztonsága is Magyarországon. Ennek egyik következménye, hogy a magyar almatermés közel kétharmada ipari alma, és borzasztóan kevés gyümölcs jut a friss piacra. Az ültetvények korszerűsítése jelentősen előrelendítené a magyar almapiacot.

Magyarország almatermése egy átlagos évben 550-600 ezer tonna, de az elmúlt 10 évben a 300 és 950 ezer tonna között ingadozott. Ezek a szélsőértékek felhívják a figyelmet a nagyon rossz termésbiztonságra, ami alapvető akadálya a piacok építésének és megtartásának. Az idén az átlaghoz közeli termés várható, azonban a következő két hónap időjárása dönti majd el a tényleges mennyiséget. A nagyobb terméstől való elmaradás elsődleges oka hazánkban is a tavaszi fagy - tájékoztatott Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) Gyümölcstermelői Főbizottságának elnöke, a Fruitveb közleményében.

A magyar almatermés hasznosítási irányok közötti megoszlása Európában – már mintegy 20 éve – páratlanul gyenge. Az almatermés kétharmada ipari alma, vagyis feldolgozóipari alapanyag, egyharmada étkezési alma, mely arány az EU-ban pont fordított, és idén sem lesz kedvezőbb a helyzet. Magyarországon az étkezési, frisspiaci alma mennyisége nem számottevő, ezzel együtt azonban a hazai fogyasztói igények kielégítésével az idei álló szezonban nem lesz gond.

A magyar almatermesztés már mintegy 20 éve erőteljes lejtmenetben van. A termőterület két évtized alatt 41 ezer hektárról 26 ezer hektárra esett vissza. A termésmennyiség stagnál ugyan, de évente nagyon nagy kilengéseket mutat. Az Európától való jelentős elmaradás és a negatív tendenciák oka, hogy a magyar almaültetvények mintegy fele korszerűtlen, amelyet alacsony technológiai és ráfordítási színvonal mellett művelnek, és mindössze 5 ezer hektár az igazán versenyképes ültetvény.

A fejlődés elmaradása, illetve a hanyatlás legfőbb okai a kertészet számára kedvezőtlen támogatási rendszer, az adópolitika, a munkaerőhiány, valamint az öntözés rendezetlensége

- emelte ki az elnök.

Az Európai Unió almatermése az utóbbi években 12 millió tonna körül alakult, ami 1,5-2 millió tonnával több, mint a 2010-et megelőző időszak termése, illetve amit az EU piaca különösebb piaci zavarok nélkül fel tud venni. Ez a növekedés döntően Lengyelország erőteljes fejlődésének tudható be, amely 4-4,5 millió tonnára növelte korábbi 2-2,5 millió tonnás termését, amivel mára piac- és ármeghatározóvá vált Európában.

Az eddigi termésbecslések alapján 2017-ben 8-9 millió tonna körül várható az EU almatermése. A 25-30 százalékos kiesés egyértelműen a teljes Európát ért, nagy földrajzi kiterjedésű áprilisi fagykárokra vezethető vissza. Lengyelországban szűk 3 millió tonna almára számítanak a termelők a 4,5 millió tonna helyett, és nagyon jelentős a kiesés a Jonagold és Idared fajtáknál, amelyet nagy mennyiségben exportálnak hazánkba is. A német, osztrák, belga, holland és olasz termésben is jelentős, 20-60 százalékos kiesés van, ugyanakkor Szlovéniában közel teljes terméskieséssel kell számolni.

Az EU-szinten várt nagyon alacsony, illetve a nem kiugró magyar termés összességében várhatóan keresleti piacot eredményez 2017-ben, és ez valószínűsíthetően az átlagnál magasabb termelői árakat idéz elő. A fogyasztói árakban nem kell extrém helyzet kialakulására számítani, a vásárlók ugyanis nem fogják az elmúlt 5-10 évben megszokottnál magasabb áron kapni az almát.

Magyarország számára túlzottan sok lehetőséget nem rejt ez a rendkívüli piaci helyzet, mert a termés kétharmada ipari alma, amit döntően a hazai léüzemek vásárolnak fel. A magyar étkezési alma nagyjából a belföldi kereslet kielégítésére elég, így árualap hiányában nem tud betörni új piacokra. Az a termelő tud jó áron értékesíteni, aki jó minőségű étkezési almát állított elő - áll a közleményben.

agrarszektor.hu