Nagy István hangsúlyozta: a jövő mezőgazdaságát a klímaválság, az élelmiszerek iránti egyre növekvő kereslet, a digitalizáció, a precíziós gazdálkodás, a robotok elterjedése jellemzi majd. Kifejtette: 2050-re hetven százalékkal több élelmiszerre lesz szükség a világon, miközben a klímaválság miatt harminc százalékkal kevesebb termőföld és negyven százalékkal kevesebb ivóvíz áll majd rendelkezésre. "Ezeknek a kihívásoknak csak a tudomány segítségével leszünk képesek megfelelni" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért szükséges a tudásalapú mezőgazdaság megteremtése.

Ebben a Debreceni Egyetem a sikeres integrációnak köszönhetően az élen jár, a társtudományok bevonásával utat mutat a megoldások kereséséhez - fűzte hozzá. A 150 éves debreceni agrár-felsőoktatásról szólva elmondta: a másfél évszázad alatt csaknem 15 ezren szereztek agrárvégzettséget az intézmény falai között, az ott folyó oktatásnak köszönhetően a kart jelenleg a világ legjobb 200 képzőhelye között tartják számon. Népszerűségét mutatja, hogy az egységes Debreceni Egyetem agrárkara kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, és 2000 óta megháromszorozta hallgatói létszámát.

Szilvássy Zoltán, a DE rektora hangsúlyozta: az agrár-felsőoktatás elindítását tulajdonképpen a reformációnak köszönheti Debrecen, hiszen az egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának jogelőd intézménye az 1538-ban alapított református kollégium volt.

Papp László, Debrecen polgármestere emlékeztetett: a városban 1868. október 22-én nyitotta meg kapuit az Országos Felsőbb Gazdasági Tanintézet, amely több névváltoztatás és átalakulás után 1970-ben vált egyetemmé. Az intézmény alapításához a város 400 katasztrális hold termőfölddel járult hozzá. "A Debreceni Egyetem agrárképzésének legfontosabb küldetése, hogy kiemelkedő tudású szakemberekkel biztosítsa a hazai mezőgazdaság versenyképességét, a magyar vidék fejlődését" - fogalmazott a polgármester. A karon az idei tanévben csaknem 2000 hallgató, köztük mintegy 100 külföldi diák tanul. 

Rekordot döntött 2017-ben a mezőgazdaság exportértékesítése

Újabb rekordot döntött tavaly a mezőgazdaság exportértékesítése, 9 milliárd eurót tett ki, így 2010 óta több mint 60 százalékkal nőtt - mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára szerdán a 31. Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok megnyitóján.

Feldman Zsolt hozzátette, a gazdák bizakodását jelzi, hogy tavaly több mint 300 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre, jóval többet, mint a korábbi években. Az idei év első fél évében a beruházások értéke meghaladta a 156 milliárd forintot, ebből közel 84 milliárdot fordítottak új gépek beszerzésére.

A politikus kijelentette, az agrárpolitika célja a versenyképesség növelése. Úgy vélte, még jelentős fejlődési lehetőség áll a magyar mezőgazdaság előtt, mert bár 2010 óta egy hektárra vetítve ugyan 48 százalékkal nőtt a bruttó hozzáadott érték, ez azonban csak a fele a nyugat-európainak

magyarhirlap.hu