Maga a szeminárium egy 2 éves projekt egyik záróeseménye volt, ahol a magyar küldötteken kívül német, svájci, belga, horvát, olasz, osztrák, finn, portugál, holland, angol, litván és spanyol szakszervezetek képviselői vettek részt. Peter Scherrer - aki többek között a munkavállalói részvétel témaköréért felelős Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) főtitkár helyettese, valamint Wolfgang Kowalsaki, a projekt menedzserének rövid bevezetője után két német szakszervezet képviselője kapott szót (Németországban hagyományosan erős a munkavállalói részvétel intézménye).

Thomas Fischer, az 5,9 millió fős tagságú DGB konföderáció szakértője felvázolta a digitalizáció miatt a német szakszervezetek előtt álló kihívásokat. Többek között beszélt arról, hogy mennyire fontos egy jól funkcionáló oktatási és képzési rendszer kiépítése, mivel a digitális kor munkavállalójának akár több, teljesen új készséget is el kell sajátítania a karrierútja során. Ennek a finanszírozásában a társadalmi partnereknek is szerepet kell kapniuk. Megemlítette a munkanélküli ellátás munkanélküli biztosítássá való konvertálásának szükségességét is. A digitalizáció várható hatásai között pedig felsorolta az önfoglalkoztatóvá válók arányának növekedését, az alkalmazotti státusz változatait (alkalmazott, de nem munkaszerződéssel, munkaszerződéssel dolgozó, de nem alkalmazott…), illetve ezek lehetséges hatásait a munkaügyi kapcsolatokra és érdekérvényesítésre.

Michael Fischer, a DGB tagszervezetének, a vegyesen kb. 2 millió dolgozót képviselő ver.di szakszervezet képviselője beszédében inkább olyan témákra helyezte a hangsúlyt, mint a legális minimálbér szükségességének bevezetése ágazatonként, új munkaprofilok létrehozásának igénye.

A szakszervezeti álláspontok ismertetése után vállalati példák következtek. Michael Altenhoevel a Robert Bosch Car Multimedia GmbH üzemi tanácsának képviseletében bemutatta a német munkavállalói részvételi rendszert, valamint ismertette a vállalati kultúrát is. A digitalizáció kapcsán arról beszélt, hogy milyen kihívásokat tartogatott a helyi munkaerő-felvételi rendszer online rendszerének bevezetése. Hangsúlyozta, a munkavállalói oldalnak ugyanolyan felkészültnek és képzettnek kell lennie, mint a munkaadónak, ha a digitalizáció által előállt helyzetben nem szeretnének a már kiharcolt jogokból engedni.

Olivia Janisch, az osztrák szövetségi vasút, az ÖBB szakszervezetének egyik munkatársa egy aktuális projektet mutatott be részletesen, amelynek a célja, hogy a csoportos munkaszerződéseket és a kollektív szerződések opcionális elemeit fejlesszék.

Birgit Schweer, a Kézművesek és Kisvállalkozások Német Szövetsége-től szintén újabb oldalát mutatta meg a digitalizáció kihívásainak. Ő arról adott elő, hogy a kisvállalkozásokat igyekszenek nem túlterhelni, de azért mindig tájékoztatják a tagjaikat a munkajogi. adatvédelmi változásokról. A kisvállalkozások egyébként is nehezebb helyzetben vannak, a munkaerő képzése tekintetében. A munkavállalókat pedig nehezebb szervezni, mint nagyvállalatoknál és az sem segít, hogy újabb típusú munkavégzési formák vannak elterjedőben.

Eric Nijst a holland multinacionális biztosítási cég, az Achmea korábbi üzemi tanácsi elnöke az ágazaton belül digitalizáció hatásairól beszélt. Elmondta, a vállalatoknál a munkavégzés több helyen megváltozott, gyakoribbá vált az e-mailes és online kapcsolattartás, szerződéskötés. Ennek érezhető következménye is volt az elmúlt években – vállalati szerkezetalakítás keretében több irodát is bezártak. A tapasztalatok szerint a nőket hátrányosabban érintették a következmények, mint a férfi munkavállalókat.

A nap végén a projekt keretében végzett online kutatás éppen aktuális eredményeiről tájékoztatta a hallgatóságot Eckhard Voss, a német WMP tanácsadó cég munkatársa. A kérdőíves felmérésben vállalati szinten 1567 munkavállalói képviselőt kérdeztek meg online. A legtöbb választ Ausztriából, Spanyolországból, Belgiumból és Lengyelországból kapták. A kiértékelés alapján a főbb eredmények között szerepelt, hogy a digitalizációt hajlamosabbak pozitívumként értékelni a válaszadók (megkérdezettek 50 %-a), mint potenciális rizikófaktornak (megkérdezettek 36 %-a). Különösen optimisták a munkavállalók Lengyelországban és Spanyolországban, még Belgiumban, Ausztriában és Franciaországban mérsékelt a lelkesedés. Portugáliában és Németországban viszont kifejezetten borúlátón látják a megkérdezettek a helyzetet. A lehetséges előnyök között az új munkahelyek teremtése (44,8 %), a munkaidő csökkentése (37,5 %) és új együttműködési formák szerepelnek az első három között (28%). A veszélyek közül a legtöbben a munkahelyek elvesztését (51,7%), a munkaidő növekedését (31,1 %) és a gyengébb munkavállalói jogok (30 %) sorolták fel.

A projekt zárókonferenciájára 2018. szeptember 18-án, Brüsszelben kerül sor, ahol részletesebben is bemutatásra kerülnek majd a felmérés eredményei

liganet.hu