A dolgozó munkahelyét leggyakrabban a munkaszerződésben határozzák meg. Azonban érdemes tudni, hogy a Munka Törvénykönyve alapján a munkahely meghatározása nem feltétele a munkaszerződés érvényességének. Ez azt jelenti, hogy úgy is létrejöhet érvényes munkaszerződés, hogy a felek abban nem kötik ki a munkahelyet.

Az egyértelműség és a későbbi viták elkerülése végett mindenképpen ajánlott a munkavégzés helyének rögzítése a munkaszerződésben. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a törvény rendelkezik arról, hogy mit kell a munkavállaló munkahelyének tekinteni. Ha a munkaszerződés nem tartalmazza a munkahelyet, akkor munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi.

A munkahely körültekintő meghatározása fontos. Nemcsak azért, mert a munkavégzés kötelezettsége e helyhez kötődik, hanem azért is, mert a munkahely megváltoztatása csak közös megegyezéssel lehetséges. Közös megegyezés hiányában csak korlátozottan van lehetőség a kikötött munkahelytől eltérő helyen való foglalkoztatásra.

A munkahely megjelölhető konkrétan meghatározott címként. Nincs akadálya annak sem, hogy a munkáltató több telephelyét is munkahelyként határozzák meg. Arra is van lehetőség, hogy egy tágabb földrajzi területet jelöljenek meg a munkaszerződésben munkahelyként, például várost, megyét, vagy akár az ország területét. Ilyenkor a tényleges munkavégzés helyét e területen belül a munkáltató jelöli ki.

Korábban jogszerű volt, de jelenleg már nem jogszerű a munkahelyet változó munkahelyként megjelölni. Helyette a munkavégzés helyének tágabb földrajzi területben való meghatározását lehet alkalmazni.

A munkahely földrajzilag tágabb megjelölése esetén a tényleges munkavégzési hely meghatározása, megváltozatása során a munkáltató a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás elvét és a munkavállaló érdekeit köteles figyelembe venni. Méltányosan kell mérlegelnie a dolgozó érdekeit, és a tényleges munkahely kijelölése során neki aránytalan sérelmet nem okozhat.

Bizonyos keretek között a munkáltató a munkaszerződés módosítása nélkül is megteheti, hogy a kikötött munkahelytől eltérő helyen veszi igénybe a munkavállaló munkáját. Ilyen esetben a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásról beszélünk, azon belül pedig kiküldetésről.

Az eltérő munkahelyen történő munkavégzés – azaz a kiküldetés - időtartama nem haladhatja meg az évi 44 beosztás szerinti munkanapot vagy az évi 352 órát. Ha a munkaviszony év közben kezdődött, akkor ezeket a kereteket arányosan kell figyelembe venni. Fontos, hogy amennyiben az adott évben a kiküldetésen kívül más munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra is sor kerül – például helyettesítésre vagy kirendelésre – akkor ezeket az időtartamokat is bele kell számítani a fenti időkeretbe.

Bizonyos esetekben a munkavállaló hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy más helyiségbe kerüljön kiküldetésre. Például a munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a várandósság megállapításától kezdve gyermeke 3 éves koráig, illetve gyermeke 16 éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, továbbá hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén.

Dr. Szabó Gergely

ügyvéd

hrportal.hu