Hosszú hétvége jön: munkavégzés, bérpótlék, szabadság ünnepnapkor

2019. augusztus 09. 07:52
Idén augusztus 10-én dolgozniuk kell az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknak, cserébe augusztus 17-20-a között élvezhetik a négynapos hosszú hétvégét. Áthelyezett munkanapra mikor adható ki szabadság, s hogyan rendelhető el túlóra hat munkanapos héten?

A munkaszüneti napok körüli munkarendet a 6/2018. PM-rendelet határozza meg, amelynek minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra terjed ki. Azon munkavállalók esetében tehát, akik nem a hagyományos, 5+2-es munkarendben dolgoznak, nem értelmezhető a munkanapáthelyezés.

A munkaidőbeosztás jelentősége

A munkanapáthelyezés lényege, hogy ha egy munkaszüneti nap keddre vagy csütörtökre esik, akkor a rendelet a hétvége és a munkaszüneti nap közé eső munkanapot pihenőnappá nyilvánítja. Ennek azonban ára van: az azonos hónapra eső egyik szombat cserében munkanap lesz. A munka törvénykönyvében (Mt.) előírt garanciális szabály, hogy vasárnap nem nyilvánítható munkanappá, és a változtatásnak azonos naptári hónapra kell esnie. Így lesz 2019-ben augusztus 10-e szombat munkanap, augusztus 19-e hétfő pedig pihenőnap.

A munkaidőbeosztást a munkáltató határozza meg, ami azt is jelenti, hogy a korábban alkalmazott beosztást módosíthatja. Arra természetesen figyelemmel kell lennie, hogy a munkaidőbeosztást a munkavállalóval főszabály szerint legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban kell közölni.

A beosztás jogának abból a szempontból van jelentősége, hogy az egyébként általános munkarendben foglalkoztató munkáltató is el tud térni a rendelet szerinti munkanapáthelyezésektől, akkor, ha a munkanap áthelyezéssel érintett hónapban a dolgozókat nem általános munkarendben foglalkoztatja. Ha a munkáltató például augusztus hónapra egyhavi munkaidőkeretet rendel el, megteheti, hogy – az általános munkarendtől eltérve – egy másik szombati napot jelöl ki munkanapnak, vagy beosztja a munkavállalót rendes munkaidőben történő munkavégzésre, akár augusztus 19-én, hétfőre is.

Érdekes kérdést vet fel az egy hétre beosztható munkaidő mértékére vonatkozó szabályozás abban az esetben, ha a munkanapáthelyezéssel érintett héten hat munkanap van. Főszabály szerint ugyanis egy héten legfeljebb 48 órát lehet dolgozni, melybe a rendkívüli munkaidő tartamát is be kell számítani. Egy általános teljes napi munkaidőben dolgozó munkavállaló esetén a szombati munkanappal érintett héten a teljesítendő munkaidő a beosztás szerint 48 óra, ezért nem lehetne rendkívüli munkaidőt elrendelni.

A törvény azonban megengedi, hogy a szombaton történő munkavégzéssel érintett naptári héten a rendelet szerinti munkarendet alkalmazó munkáltatóknál el lehessen tekinteni a heti munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó szabályoktól. Ezért akár mind a hat munkanapon teljesíthető a napi maximális, 12 órás munkaidő, így szabályosan elrendelhető ezekre a hetekre 6×12 óra, azaz 72 óra munkaidő. 

adozona.hu

Kapcsolódó cikkek

Tájékoztató a VKF 2020. június 8-i üléséről

2020. június 11. 07:49
A 2020. június 8-án – videókonferencia keretében – megtartott Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma ülésén elhangzottakról az alábbi tájékoztatást adjuk:

Védettségi igazolvány: tanácstalan munkáltatók

2021. június 25. 07:56
Sok cégvezető fejében megfordult az elmúlt hónapokban az a gondolat, hogy vajon a világjárvány kellős közepén zavartalanul tudnak-e működni, nem fertőződnek-e meg tömegesen a munkatársaik a koronavírussal, ami akár leállást és hatalmas veszteséget okozhat a vállalkozás működésében. Mivel az oltás az egyetlen hatékony eszköz a fertőzés ellen, joggal jutottak arra a cégvezetők, hogy jó lenne mindenkit rávenni az oltás felvételére. És itt jött az első kérdés: vajon a munkahely további működése érdekében kötelezhetők-e a munkavállalók arra, hogy beoltassák magukat? Ha pedig a dolgozó ezt nem vállalja, akkor alkalmazhatók-e vele szemben szankciók?