Ide vezetett az elbocsátási hullám: siralmasan keveset dolgoztak a magyarok a válság alatt

2021. július 27. 08:56
Jóval kevesebbet dolgoztak a munkavállalók a járvány évében az előző évhez képest az Európai Unióban. A tagországokat nagyon eltérő módon érintette a munkaórák csökkenése. Volt állam, ahol ez a szám csupán néhány százalékkal esett vissza, egyes nemzetek dolgozói viszont a munkával töltött idő 10-20 százalékát is megspórolták. Hazánkban a munkaórák számának csökkenése magas, de az uniós átlagnál csekélyebb mértékű volt.
Ide vezetett az elbocsátási hullám: siralmasan keveset dolgoztak a magyarok a válság alatt

Az Európai Unió összes államát vizsgáló legfrissebb, a tavalyi évre vonatkozó Eurostat felmérés adatai alapján, a  főállásban ledolgozott munkaórák száma átlagosan 12 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

 
 

A közlemény szerint az, hogy az EU-s állampolgárok által ledolgozott órák száma ilyen drasztikus mértékben csökkent, egyértelműen a pandémiát kísérő intézkedések következménye. Nagy számú aktív korú kényszerült ugyanis munkahelyet váltani, az álláskeresés idejének kitolódása miatt a két munkahely között az átlagosnál hosszabb szünettel.

Az Eurostat adatai szerint egyébként az Unió minden államában csökkent a munkával töltött órák száma.

Változó, hol mennyire volt drasztikus a változás

A tagállamok között azonban ennek mértéke nagyon is eltérő. Ha megnézzük az egyes országokra vonatkozó statisztikát, láthatjuk, a dél-európai államokban érezhető legnagyobb mértékben a csökkenés.

A munkaórák Görögországban csökkentek a legnagyobb (19,7 százalékos) arányban 2019-hez képest. De majdnem ennyivel kevesebbet dolgoztak Spanyolországban is (19,5 százalék), valamint hasonló mértékben sújtotta a válság Portugáliát és Olaszországot is. Mindkét országban 19 százalékos volt a visszaesés.

Ahogy a fenti ábrán látszik, egyes országokban ezzel szemben a járvány alig volt hatással a ledolgozott munkaórák számára. Ilyen Hollandia, ahol 3,2 százalék, Finnország, ahol 4,4 százalék, valamint Dánia és Luxemburg, ahol 4,1-4,1 százalék volt a csökkenés a ledolgozott órák számában a járvány évében.

Az EU összesen 26,9 millió állampolgára dolgozott kevesebbet, mint egy évvel korábban. 2019-ben 24,4 millió embert érintett ugyanez az irányú változás. Sokkal szembetűnőbb viszont a pandémia hatása, ha a csökkent munkaidő okait is vizsgáljuk.

A ledolgozott munkaórák csökkenésének fő oka ugyanis 2020-ban az átmeneti munkanélküliség volt. Az átmenetileg munka nélkül maradtak száma ugyanis a 2019-es félmillióról tavaly 3,9 milliósra ugrott. 5,8 millióan pedig egyéb okok miatt dolgoztak kevesebbet (ebbe bele tartoznak például azok, akikre a digitális oktatás miatt jóval több feladat hárult a gyerekük mellett). Összehasonlításképpen 2019-ben az "egyéb okból" kevesebbet dolgozók száma még 1 millió 100 ezerrel kevesebb, 4,7 millió volt.

Nem meglepő módon, ezzel párhuzamosan az átlagos munkaidejüknél többet dolgozók száma az előző évhez képest csökkent, annak okától függetlenül. A túlórázók  száma 7,3-ról 5,8 millióra esett vissza 2020-ban. Azok száma, akik változó munkarend miatt dolgoztak többet 4,7 millióra esett vissza, ami 1 milliós csökkenés a 2019-es számhoz képest, és az ezen felüli egyéb okból többet dolgozók száma is félmilliós visszaesést produkált az előző évhez képest, 2,3 millióra.

Forrás és a grafikonok megnézhetőek itt

https://www.penzcentrum.hu/gazdasag/20210726/ide-vezetett-az-elbocsatasi-hullam-siralmasan-keveset-dolgoztak-a-magyarok-a-valsag-alatt-1116500

Kapcsolódó cikkek

Amerikában a munkáltató kötelezheti a dolgozókat arra, hogy oltassák be magukat

2021. június 11. 08:13
Ha a dolgozónak személyesen is jelen kell lennie a munkavégzéshez

Beleszámít-e a biztosításba a próbaidő?

2021. június 18. 10:48
A próbaidő létéről vagy nemlétéről általában a munkáltató dönt