Így került a csokoládé az adventi naptárba

2019. november 29. 08:26
A gyerekek várakozását édesíti meg az ötletes alkotás.

Minden gyerek nagyon várja november végétől a Mikulást, majd a Jézuskát, de ilyenkor még olyan messzinek tűnnek azok a napok, amikor végre ajándékot kaphatnak a számukra még rejtélyes és misztikus lényektől.

Az adventi naptár hagyománya eredetileg a vallási áhítat jegyében, szentképekkel született meg még a 19. század eleji Németországban, de aztán gyorsan átalakult a funkciója, ami a gyerekek olykor kissé türelmetlen várakozásának az áthidalására szolgált a későbbiekben.

Fotó: Pixabay

Az első adventi naptárat 1851-re datálják, de az első nyomtatott változatot 1902-ben egy hamburgi könyvesbolt adta ki, először egy tizenkét, később huszonnégy részre osztott karácsonyi óralap formájában. 1904-ben pedig megjelent a mai adventi naptárakra emlékeztető kalendárium a müncheni kereskedő, Gerhard Lang ötlete nyomán, írja a mein-adventkalender.de.

Fotó: Pixabay

Ennek még nem voltak ablakai, hanem két nyomtatott részből állt: az egyiken 24 kép volt, ezeket ki kellett vágni, a másik íven pedig 24 mező, ahová fel kellett őket ragasztani, és Lang versikéit is elolvashatták felragasztás előtt. December 24-én a fehérbe öltözött Jézuska képe kerülhetett ily módon a helyére.

Gerhard Lang évről évre egyre kifinomultabb naptárakat jelentetett meg, míg eljutott a csokoládé-rejtek megalkotásáig. Kedves gyerekkori emlék nyomán találta ki az adventi naptárba rejtett finom kis csokoládékat, ugyanis édesanyja minden egyes nap egy kartondarabra varrt süteménnyel, wibelével örvendeztette meg fiacskáját a decemberi várakozás idején.

Mondani sem kell, hogy a gyerekek körében rögtön nagyon népszerű lett a naptár, a hagyomány pedig azóta is intenzíven él, az otthon készített egyedi kézműves remekek mellett a boltok polcai is roskadoznak a csokidarabkákat rejtő adventi naptáraktól.

Kiemelt kép: Pixabay

sokszinuvidek.24.hu

Kapcsolódó cikkek

Szakszervezetek: Magasabb bért, több jogot a munkavállalóknak!

2019. május 10. 09:49
Kivitelezhetetlennek nevezte az ellenzéki pártok által felvetett európai minimálbér bevezetését Palkovics Imre, a Magyar Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Hír Tv Magyarország élőben című műsorának május elsejei adásában. A szakszervezeti vezető szerint a javasolt intézkedés legnagyobb vesztesei a hazai kis- és közepes vállalkozások lennének, amelyek nem tudnák kigazdálkodni a magasabb bért. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint akár meglehetne határozni egy egységes uniós módszertant a minimálbéremelésre. „A célok tekintetében a szakszervezetek többé-kevésbé egyetértenek, ugyanakkor a hatékony érdekvédelem akkor tud megvalósulni, ha teljes az összefogás a szakszervezeti konföderációk között” – emelte ki Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

A brutális minimálbér-emelések miatt a többiek fizetése is nő?

2022. január 24. 08:13
Hazai cégeket és érdekképviseleteket faggattunk arról, vajon a január 1-jétől hatályos jelentős, közel 20 százalékos emeléseket (a bruttó minimálbér 167 400 forintról 200 ezerre, a bruttó garantált bérminimum 219 ezerről 260 ezerre nőtt) a többi, 2022 előtt az új szintek alatt lévő kategóriáknál is érvényesítik-e? Magyarul, ezeket a fizetéseket is emelik-e, annak érdekében, hogy megtartsák a távolságot a minimálbéresekhez képest, már csak azért is, hogy a minimálbér-emelés ne okozzon feszültséget a cégen belül.