Így sértheti a HR a versenyjogot

2021. január 20. 09:27
A járvány teremtette munkaerő-piaci helyzet kockázatos lehet versenyjogi szempontból, amire sokan nem is gondolnak - hívja fel a figyelmet dr. Adamov Dávid, a Baker McKenzie versenyjogi- és compliance szakértője. A GVH éppen kartellezés miatt bírságolta meg nemrég 1 milliárd forintra a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének 23 tagvállalatát.
Így sértheti a HR a versenyjogot
Miért érinti a versenyjog a HR területet?


A munkaerőpiac az elmúlt időszakban dinamikus változásokon ment keresztül. Nőtt a kiszámíthatatlanság, a vállalatok pedig arra törekszenek, hogy az üzleti működésüket racionalizálják. A bizonytalansági tényezők csökkentésével átláthatóbbá, kezelhetőbbé kívánják tenni a piacot. Ez a törekvés nem kizárólag a vállalatok üzleti szegmenseiben (sales, marketing) van jelen, hanem a HR területek is igyekeznek tervezhetőbbé tenni a működésüket. A kiszámítható gazdálkodás üzleti szempontból rendkívül kívánatos, ugyanakkor utat nyithat versenyellenes magatartások megvalósításához, amelyek compliance szempontból jelentős versenyjogi kitettséghez vezethetnek.
 

Milyen értelemben lehet versenyjogi kitettségről beszélni egy HR területen?


Vegyünk alapul egy olyan, már sokak által ismert helyzetet, amikor a vállalatok kereskedelmi vezetői árakat egyeztetnek vagy piacokat osztanak fel egymás között. Ilyen esetben kartell tevékenységről beszélünk. Azt azonban kevesen tudják, hogy a versenyjogi kitettség egy HR területet is érinthet.

Nyilván a HR vezető nem az adott vállalat termékeinek árával kapcsolatban tud kartellezni, hanem például oly módon, hogy más vállalatokkal együttműködve megállapodnak abban, hogy nem alkalmazzák, illetve nem keresik meg ajánlataikkal az „egyezségben” résztvevő vállalatok (bizonyos) munkavállalóit.

Előfordulhat az is, hogy a vállalatok közösen elhatározzák, az állandóan „vándorló” munkaerőt mesterségesen kialakított bérplafonokkal fékezik meg, azaz megegyeznek abban, hogy egyikük sem ad magasabb bért egy adott pozícióra jelentkező munkavállalónak.

Értelemszerűen párosulhat ezekhez a magatartásokhoz a vállalatok közötti tiltott információcsere is. Ebben az esetben a munkabér és a munkáltatás egyéb körülményeinek (munkaidő, bónusz, cafeteria és egyéb juttatások) egymás közötti megosztása az az információ, amelynek ismerete a fenti egyezségeket segíti, a piacot átláthatóvá és kiszámíthatóbbá teszi egyben a munkaerőpiacon folyó verseny csökkenését eredményezi.

Ez a folyamat nagyon hasonlít ahhoz, amikor a versenytársak egymás között megegyeznek a termékek árában és a köztük létrejött „paktum” vagy „gentleman's agreement” alapján egyik sem adja olcsóbban az adott terméket vagy nem támadja más vállalat üzleti területét, megszüntetve ezzel a közöttük lévő egészséges versenyt.

A verseny célja a munkaerőpiacon is az lenne, hogy a vállalatok minél jobb feltételekkel és bérekkel tegyék vonzóbbá a szakemberek számára a náluk történő munkavállalást. Jól látszik tehát, hogy a leírt folyamatok növelik ugyan a kiszámíthatóságot de sértik a versenyt és az ilyen törekvésekkel szemben már számos ország, köztük Németország, Horvátország, Hollandia és Spanyolország versenyhatósága is fellépett.
 

Hogyan értelmezhető ebben az esetben a versenytárs?


Meglehetősen tágan, ugyanis a piac itt a munkaerő piac, amelyen a szaktudással rendelkező munkavállalók és az őket alkalmazó munkáltatók vannak jelen és ez független attól melyik vállalat milyen termékpiacokon végzi fő üzleti tevékenységét. Létrejöhet tehát kartell olyan vállalkozások között is a HR területen, amelyek látszólag nem is egy piacon mozognak pl. energiaipari, élelmiszeripari vagy éppen autóipari szegmensek között.
 

Magyarországon volt ilyen ügy?


Magyarországon pár hete a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 1 milliárd forint bírságot szabott ki a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségére. Döntésében a GVH kifejtette, hogy a Szövetség tagjai között kartell állt fent, amely korlátozta a 23 tagvállalat közötti munkaerő áramlást. A GVH álláspontja szerint a tagvállalatok között a munkaerő közvetítés minimum díja és egyéb feltételei kerültek meghatározásra, továbbá a szektor felosztását célozta a munkaerő átcsábításának tilalma is. A GVH szerint a piac felosztását célozták a tagvállalatok a kiközvetített munkavállalók újraközvetítésének tilalmával.

Minden vállalat arra törekszik, hogy a piac kiszámíthatóbb legyen és ez alapvetően nem baj, ameddig versenyjogi szempontból megengedett eszközökkel érik el céljaikat. Azt tapasztaljuk, hogy tőlünk nyugatra egyre több HR területet érintő versenyjogsértés kerül felszínre, amelyre most a magyar ügy is egy jó példa, ezért célszerűnek tartjuk felhívni a figyelmet a téma időszerűségére.

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Vége a jó világnak, indul a Covid utáni irodai élet: máris eldőlt a home office sorsa?

2021. augusztus 23. 08:59
Ahogy a járvány okozta korlátozások lassan feloldódni látszanak, úgy tér vissza a munkavégzés is a normál kerékvágásba, ami azt jelenti, hogy 18 hónap távmunka után itt a hibrid felállás ideje. Az elmúlt hónapokban szinte minden irodai dolgozó feltette magának a kérdést, hogy mikor kell visszatérni az irodába. A munkáltatók is rengeteget foglalkoztak az új rendszer kialakításával, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy a teljes visszatérés nem hozna osztatlan sikert. A Szilícium-völgy tech-óriásai természetesen ebben is mutatták az irányt, a Google, A Microsoft, és az Apple a hibrid munkavégzést részesítik előnyben a teljes távmunka, vagy teljes irodai munka helyett.

Igazi magyar munkahelyi rémálom: nincs rosszabb ennél a főnököknél, rengeteg dolgozója megszívja

2022. július 27. 08:39
Kevés rosszabb dolog van egy munkahelyen, mint a bizonytalan főnök, hiszen a beosztottak látják annak kárát, ha egy vezetőnek nincs konkrét elképzelése arról, milyen irányba kéne haladni a csapatnak. Nem árt, ha tudjuk, miről ismerhetjük fel a bizonytalan főnököket, illetve beosztottként mit tudunk tenni ilyen helyzetben. Most összegyűjtöttük, mi a szorongó főnökök 5 legfontosabb ismertetőjele.