Komoly munkaerőhiánnyal küzdenek ma Magyarországon a cégek! Hihetetlen, nem? De így van.
 

Hosszú évek, több száz dolgozói interjú és egy egész csapat kutatómunkája áll a Google felfedezése mögött. Azt akarták mindenáron kideríteni, hogy hogyan lehet az emberek ideális "elegyét" megalkotni, hogy a lehető legjobb, leghatékonyabb csapat jöjjön létre, írja a Quartz.

Sokszor elhangzik a mondat HR-esek körében, hogy az álláskeresők tekintsenek úgy magukra, mint egy termékre, amit el kell tudni adni a munkaerőpiacon, hiszen saját tudásukat és szakértelmüket kell tudni értékesíteni a munkáltató felé. A hazai munkaerőpiacon minél idősebb valaki, annál nehezebben talál munkát a kialakult negatív sztereotípiák miatt. De vajon hogyan adjuk el magunkat eredményesen? Ki és hogyan segíti a középkorú munkavállalókat? A Restart-Up közösségi kezdeményezés a középkorú munkavállalók foglalkoztatásának elősegítésére jött létre, amelynek keretében kollégánk, Bódogh Gabriella HR tanácsadóként és fotósként tréninget tartott a fotó és megjelenés fontosságáról.

A munkaerő-megtartás problémáira nincs gyors megoldás, nincs vízzel bevehető pirula, de a cégen belüli pletyka és a kommunikációs dugulások megértése fontos része az útnak, amin a célba jutás reményében végig kell menni. Ezt állítja Mezriczky László, az Ispiro Consulting vezetője, akit a fluktuációról és annak menedzselhetőségéről Szabó M. István, az allas.hu kommunikációs vezetője kérdezett.

A munkaerő toborzása akkor kezdődik, amikor a munkáltatónál megszületik az igény egy új munkakör betöltésére, mely egészen addig tart, míg a munkavállaló alá nem írja a szerződését. Kérdőíves felmérésünkben HR szakemberek tapasztalatát és véleményét mértük fel toborzási folyamataik során. Milyen tényezők alapján döntenek, mit tapasztalnak és milyen munkakörökben nem szeretik foglalkoztatni a kismamákat és középkorúakat?

Sokszor érthetetlen döntéseket vagy nemdöntéseket hoznak cégek. Amikor ezeket a sztorikat hallom, élem, elgondolkodom: valószínűleg sok, szakmailag kiemelkedő HR-est ugyanúgy lebegtet a főnöke vagy a munkaerőt kereső szakmai vezető a döntéssel, mint ahogy ő lebegteti az álláskeresőket. Vagy éppen a protokoll, process annyira betartandó, hogy az üzleti érdek (miszerint bánjunk már emberként a leendő munkatárssal, mert megéri) el is törpül mellette. Sajnos, ez nem csak azon az 1 fő HR-esen múlik, akivel az álláskereső kapcsolatban van.

Egyre több cégnél panaszkodnak arra, hogy a fiatalabb és idősebb munkavállalók nem értik meg egymást. A probléma valós, nap, mint nap tapasztaljuk, hogy az idősebb és a fiatalabb generációk közötti párbeszéd akadozik, a sérelmek frusztrációkká erősödnek, azok pedig egymásra rakódnak mindkét oldalon. Mi ennek az oka, és mi lehet a megoldás? A legfontosabb tudnivaló talán az, hogy az ehhez szükséges változás alapja a felsővezető gondolkodásának őszinte átalakulása.

A digitalizációról és a HR-szakma kihívásairól is szó volt a Napi.hu HR-vezetők Országos Konferenciája 2018 konferenciáján.

Egy számokkal alá nem támasztható érzésem: kezd eltávolodni a cégek kifelé mutatott munkaadói képe a mindennapokban megélt valóságtól. Egyre nagyobb a licitverseny, a technológia pedig egyre több eszközt ad a kreatívok kezébe. De 

Az emberierőforrás-gazdálkodás területén is fontos kérdés a digitalizáció, a folyamatok fejlesztése, automatizálása. Az elmúlt évek során a témában folyamatosan születtek pro és kontra vélemények, azonban az tagadhatatlan, hogy a HR területnek is fel kell vennie a lépést a többi stratégiai terület fejlődésével. De hogyan is lehet automatizálni ezen a területen, és ebből mit érzékelnek az érintettek? Ezt a kérdést járja körbe a BDO Magyarország munkatársának alábbi cikke.