Így teljesített az első félévben az agrár- és élelmiszeripar
A gazdálkodók a 4,1 millió hektár szántó közel hattizedén gabonát vetettek. A búza és a kukorica vetésterülete együtt meghaladta az 1,9 millió hektárt, a két legfontosabb gabonanövényünk a szántó 47 százalékát foglalta el. Az olajnövények közül napraforgót 663 ezer hektáron termesztettek, 2,5-szer nagyobb területen, mint repcét. A szója vetésterülete 64 ezer hektár volt. A burgonya és a cukorrépa termesztése visszaszorulóban van, előbbiből 7,2 ezer, utóbbiból 12 ezer hektárt vetettek. A szamóca és a zöldségfélék kiterjedése (83 ezer hektár) 3,3 ezer hektárral csökkent az előző évihez képest, elsősorban a zöldborsó (21 ezer hektár) mellett a legnagyobb területen termesztett csemegekukorica vetésterületének (35 ezer hektár) zsugorodása miatt.
Csökkent a sertésállomány
2021. június 1-jén hazánkban tyúkból többet, szarvasmarhából közel ugyanannyit, sertésből és juhból kevesebbet tartottak az egy évvel korábbinál.A megyék állatállományra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. évi I. félévi száma tartalmazza. A gazdaságméretet elérő gazdálkodók tyúkállománya (33,4 millió) 7,6 százalékkal nőtt 2020. június 1-jéhez képest, a tojóké (8,2 millió) viszont 4,5 százalékkal fogyott. A szarvasmarha-állomány (931,6 ezer) egy év alatt 0,2%-kal mérséklődött, miközben a teljes létszám 45%-át kitevő tehenek száma ugyanennyivel növekedett. A sertésállomány (2,9 millió) 1,1, ezen belül az anyakocáké (166,6 ezer) 1,4 százalékkal lett kevesebb. A juhállomány (958,3 ezer) 3,6 százalékos csökkenését az összes egyed mintegy háromnegyedét képviselő anyajuhok számának visszaesése okozta.
Remekelt az élelmiszeriparA nagyobbrészt belföldön értékesítő élelmiszeripar azon kevés területek egyike, amelynek termelése 2020 I. félévében is nőtt, részben a pandémiát övező felvásárlási láznak köszönhetően. Az iparág kibocsátása 2021 I. félévében a magas bázisnál 5,7 százalékkal volt nagyobb. A legjelentősebb súlyú alágazat, az egy évvel korábban a járvány mellett a madárinfluenza miatt kialakult alapanyaghiány révén is sújtott húsipar 10 százalékkal bővült. A második legnagyobb terület, az italgyártás teljesítményét a vendéglátást érintő korlátozások nagymértékben visszafogták, 2021. I. félévi kibocsátása 6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist, de a járvány előtti szintjétől még (1,4%-kal) elmaradt.
Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek változatlan áron számított forgalma 1–2 százalékkal meghaladta a 2020. I. félévit. Agrárjellegű kivitelünk legfontosabb árucsoportját a gabona és gabonakészítmények jelentik, amelyek euróban jegyzett forgalma alig változott az egy évvel korábbihoz képest.
Nőttek a termelői- és fogyasztói árakA fogyasztási kiadások között legnagyobb súlyt képviselő élelmiszerek árváltozása termékenként nagymértékben különbözött. Az étolaj 23%-os drágulása mögött a napraforgó felvásárlási árának emelkedése húzódott meg. A friss hazai és déligyümölcs 5,4%-os árnövekedése részben az áprilisi fagyok és a júniusi viharok miatti terméskiesés következménye. A főbb élelmiszerek közül a kenyér 5,0, a friss zöldség 3,1, a baromfihús 1,9, a tejtermékek (sajt nélkül) 1,4, a párizsi felvágott, kolbász 1,3, a tej 0,5%-kal drágult, a sertéshús 6,3, a burgonya 11%-kal olcsóbb lett. Az árváltozások összefüggésben vannak a mezőgazdasági termelői árakkal, amelyek 2021 I. félévében 14%-kal nőttek az egy évvel korábbi, 6,2%-os emelkedést követően. Ezt a növényi termékek 23%-os drágulása okozta, amit az élő állatok és állati termékek termelői árának 1,8%-os csökkenése valamelyest mérsékelt.
Dinamikusan nőtt a gabonafélék (34%) – ezen belül a kukorica (38%) és a búza (32%) – és az olajnövények (41%) – ezen belül a napraforgó (47%) és a repcemag (33%) – termelői ára. A gabonafélék drágulása mögött az élénk nemzetközi kereslet áll, amiben jelentős szerepe van a Kínát jellemző stratégiai készletezésnek, és a növekvő állatállománya miatti takarmányigény emelkedésnek. A növényi olajok globális fogyasztása – az utóbbi évtizedek folyamataival ellentétesen – az utóbbi három évben meghaladta a termelést. A keresletnövekedés a pálmaolaj termelés bizonytalanságai és az állati zsírok átmeneti hiánya miatt alakult ki. A burgonya termelői ára az I. félévben jelentősen (-17%) csökkent, az újburgonya értékesítés megkezdésének csúszásával összefüggésben. A zöldségfélék 2,4, a gyümölcsök 7,2%-kal drágultak. Ez utóbbiak közül az ipari feldolgozás céljára értékesített meggy annak ellenére lett olcsóbb (–18%), hogy az előző évinél kevesebbet értékesítettek belőle.
https://agrokep.vg.hu/elelmiszer/igy-teljesitett-az-elso-felevben-az-agrar-es-elelmiszeripar-19752/