Így tűnt el több ezer magyar munkahely az adóemelések miatt

2013. szeptember 17. 08:09
Évtizedes versenyképességi lemaradásba kerülhet a hazai élelmiszeripar az ágazatot sújtó különadók miatt, az elvonások - a fogyasztás visszaesése mellett - a beruházásokra és a foglalkoztatásra is negatív hatással voltak - figyelmeztet egy új tanulmány.
Így tűnt el több ezer magyar munkahely az adóemelések miatt

Összesen több mint 50 milliárd forintos többletköltséget okoztak az élelmiszeriparnak a különadók az elmúlt év végéig - állapítja meg az Agrár Európa Kft. friss tanulmánya, amely sorra veszi az élelmiszeripart sújtó terheket - a bankadót, a telekommunikációs adót, az energetikai cégeket, valamint a bolti kiskereskedelmet terhelő (2013-tól már kivezetett) különadókat, továbbá a 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékdíjat (NETA).          

Az élelmiszeripar - az agrárium és a kereskedelem szorításában - a többlet terheket nem tudja az árakban érvényesíteni, ezért beruházások maradtak el, vagy tolódtak későbbre, miközben a különadók bevezetése óta 3200 ember veszítette el a munkáját az ágazatban - mutat rá a tanulmány, amely szerint a legnagyobb teher az édesipar, a húsipar és az üdítőgyártás cégeit sújtja, de drámaian csökkent a tejipar jövedelmezősége is, ahol gyakorivá váltak a tulajdonosváltások és a csődök, továbbá rendkívül alacsony a beruházások mértéke is. Az elemezés megállapítja: a különadók mértéke folyamatosan növekszik, tavaly már 27 milliárd forint volt a teher, felerősítve a kiskereskedelmi forgalom hatodik éve tartó csökkenésének negatív hatását.

A különadók számított hatása az élelmiszeriparban (millió forint)
  2010 2011 2012 Összesen
Bankadó 4202,7 4279,8 2158,7 10 641,2
Kiskereskedelmi adó 3993,6 2543 3486 10 022,6
Távközlési adó 459,3 501 518,2 1478,5
Energiaellátók adója 1703,6 2075,1 2147,4 5926,1
NETA - 3274,3 19 050 22 324,3
Összesen 10 359,2 12 673,2 27 360,3 50 392,7
Forrás: Agrár Európa Kft.

A hazai élelmiszeripar versenyképességét jól jellemzi, hogy a 2004-es uniós csatlakozás előtt még 90 százalék felett volt a Magyarországon előállított termékek aránya a polcokon, ez mára 65 százalék körüli szintre süllyedt - teszi hozzá a tanulmány.

Az érintett vállalkozások vesztesége 2010-ről 2011-re nyolcszorosára emelkedett, az élelmiszeripari cégek által fizetett társasági adó - árbevétel arányosan - pedig 2003-óta harmadára csökkent. Az élelmiszeripar kiemelt szerepet játszik a magyar mezőgazdasági termékek piacra juttatásában is, így a szektor teljesítményének mérséklődése a magyar gazdaság leginkább növekedésképes szektorát, az agráriumot is visszahúzza - mutat rá az elemzés.

Kapcsolódó cikkek

Az agrártámogatásokért tárgyalt Czerván

2017. október 12. 07:47
Czerván György a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára a brüsszeli ülésen bemutatta a Visegrádi Csoport és a Balti országok mezőgazdasági miniszterei által, a KAP jövőjéről július 18-án aláírt közös nyilatkozatot. A dokumentumot Bulgária, Horvátország és Románia is támogatásáról biztosította. Czerván Brüsszelben találkozott a dán Környezetvédelmi és Élelmezésügyi Minisztérium helyettes államtitkárával is, akivel a GMO-t tartalmazó élelmiszerek piacról való kitiltásának jövőbeli lehetőségeiről folytatott kétoldalú megbeszélést – tájékoztatott a Földművelésügyi Minisztérium.

Túl optimisták voltunk: még elkeserítőbb a valóság az átlagbérről

2018. október 30. 07:50
Néhány héttel ezelőtt tettünk kísérletet arra, hogy megbecsüljük, mennyi is a medián átlagkereset ma Magyarországon. Már akkor is megdöbbentünk a kapott eredményen, egy friss adat azonban még elkeserítőbb képet fest a valóságról – írja az mfor.hu.